Másfél évezredes hagyomány

A görögkatolikus egyháznak másfél évezredes liturgikus hagyománya van, különös tekintettel a nagyhétre. Szertartásaikat bár a hívek tömeges jelenléte nélkül, de a pandémia ideje alatt is megtartják. Azaz a Miskolc Búza téri Nagyboldogasszonyról elnevezett Püspöki Székesegyházban is Szent Liturgiát végeznek az ünnepnapokon.

Virrasztás előzi meg

– Amennyire lehet, bár módosítva, de idén is igyekszünk megtartani ünnepi alkalmainkat – mondta dr. Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke. – Jézus Krisztus feltámadását megelőzi a nagyhét, amikor felidézzük az evangéliumokat. A Jézus kereszthaláláról szóló beszámolót többször is végigolvassuk, és ehhez kapcsolódó himnuszokat, zsoltárokat éneklünk székesegyházunkban. Nagyszombat egy kicsit csöndesebben indul. Késő délután ilyenkor szoktuk a húsvéti virrasztás, a vigília ősi szertartását elkezdeni, ami több órán át tart rengeteg bibliai olvasmánnyal.

A görögkatolikus húsvéti szertartásrend a látást, a hallást és a tapintást is bevonja az áhítatba.

– Egyházunkban a böjtölés nemcsak a nagyböjt napjait, hanem a nagyhét jelentős részét is érinti. A híveink többsége, különösen nagypénteken szigorú böjtöléssel, imádsággal készül a húsvétra. Ha valami miatt az étkezési megvonásokat mégsem tudnák betartani, más fölajánlást tesznek. Nálunk a böjti szín a sötétvörös, és a templomokban is ez jelenik meg, amit nagyszombaton cserélünk világosabbra. Emellett Szent Sírt és Jézus Krisztus holttestét jelképező festett ikont helyezünk el. A sír előtt hagyományosan sok ember borul le imádságban a járványidőszakon kívül. Húsvét hajnalán végezzük el a feltámadási szertartást. Ekkor Krisztus feltámadásának az evangéliumát olvassuk föl, és ehhez kapcsolódó himnuszokat, énekeket éneklünk. Sok görögkatolikus számára ezek az énekek teszik igazán ünnepélyessé a húsvétot, mert nagyon emlékezetesek. Pászkaszentelést is szoktunk tartani, de idén csak szabadtéren, a templomudvarokon, szigorú távolságtartással tehetjük meg ezt – ismertette a megyés püspök.

A görögkatolikus egyház liturgiái szorosan kötődnek a fizikai jelenléthez.

– Sajátos, nagyon régi hagyományokat őriztünk meg, amelyek a görög egyház ünneplését pompázatossá teszik. Ezen most nem várunk olyan nagy számú részvételt, mint a korábbi évtizedekben. A liturgiák normál rendje nálunk nehezen elképzelhető fizikai jelenlét nélkül, de a járvány alatt biztosítjuk az online megtekintés lehetőségét. Úgy gondolom, hogy a pandémia nagyon nagy felhívás a megtérésre. Bár Isten továbbra is jóságos, de talán ideje magunkba nézni és törekedni rá, hogy jobbá váljunk – hangsúlyozta a püspök atya.

(A borítóképen: Dr. Orosz Atanáz húsvét alkalmából megáldja az ételt)