Nem jó példa egy elnök elhallgattatása

A nagy tartalomszolgáltatók mindegyikének alkalmazkodnia kellett a maga módján Trump elnökségéhez – írta az új amerikai elnök, Joe Biden beiktatása előtt a New York Times – a felhasználók, reklámozók, törvényhozók, és maga az amerikai elnök sürgős vagy ellentmondásos aggályainak kezelésére.

Figyelmeztető címkék

2016 óta több közösségi oldal felhasználói találkozhattak olyan címkékkel, melyek felhívták a figyelmüket arra, hogy amit látnak vagy megosztanak, független tényellen­őrzők által cáfolt információkat tartalmaz. Leginkább a Twitter használta ezeket az információs címkéket a New York Times szerint, melyek a múlt év folyamán az elnök bejegyzései alatt fokozatosan változtak, egyre inkább arra helyezve hangsúlyt, hogy Donald Trump félrevezető dolgokat állít.

Végül a január 6-i, öt halálos áldozatot követelő washingtoni tüntetések következtében az elnök letiltása mellett döntött a tartalomszolgáltató, további erőszakos uszítás veszélyére hivatkozva.

– A borzalmas e heti események tükrében szerdán világossá tettük, hogy a Twitter szabályainak további megsértése előreláthatóan pontosan ezt a döntést eredményezheti – magyarázták blogbejegyzésükben január 8-án.

A törvénynek kellene döntenie

A döntésnek hamar visszhangja támadt: Angela Merkel német kancellár aggodalmát fejezte ki január közepén. A véleményszabadsághoz való jog szerinte alapvető fontosságú, így problémás, hogy végérvényesen letiltották az amerikai elnök közösségi oldalát. Azzal egyetért a kancellár, hogy megjelölik az elnök pontatlan bejegyzéseit, a véleménynyilvánítás szabadságáról viszont véleménye szerint a törvénynek kell döntenie, nem magánvállalkozásoknak – tudósította a Deutsche Welle.

Boris Johnson brit miniszerelnök is elismerte a dilemmát: bár joguk van a tartalom moderálásához a közösségi médiás cégeknek, de véleménye szerint elszámoltathatóknak is kell lenniük.

– Ahogy szeptember 11-e a globális biztonság paradigmaváltását jelentette, húsz évvel később a digitális platformok demokráciánkban betöltött szerepének fordulópontjának lehetünk tanúi – írta Thierry Breton belső piacért felelős európai biztos január 10-én a Politicónak. Ezzel szerinte a tartalomszolgáltatók felismerték a felelősségüket, kötelességüket és képességüket arra, hogy megakadályozzák az illegális, élénken gyarapodó („virális”) tartalmak terjedését. Nem tudnak többé elrejtőzni a társadalmi felelősségre vonás elől azzal az érvvel, hogy csupán tárhelyszolgáltatásokat nyújtanak.

– Összezavaró az a tény – nyilatkozta az európai biztos –, hogy egy vezérigazgató ellenőrzések és egyensúlyok nélkül kihúzhatja az Amerikai Egyesült Államok elnökének hangszóróját. Ez nemcsak ezeknek a platformoknak az erejét bizonyítja, de mélyen gyökerező problémákra is rávilágít a társadalmunk digitális térben lévő szervezettségével kapcsolatban.

Megszólalt a Twitter vezérigazgatója is: Nem ünnepli, és nem is büszke arra, hogy le kellett tiltaniuk Donald Trumpot, de mégis ez volt szerinte a helyes döntés az oldal szempontjából. Arra is rávilágított viszont, hogy az ehhez hasonló erőfitogtatások veszélyes precedenst állíthatnak, sőt az oldal kudarcának jeleiként is értelmezhetők.

Trump magánfiókja mellett a hivatalos elnöki fiók továbbra is működött a két héttel ezelőtti elnökváltásig. A közösségi oldalt kritizáló bejegyzéseket azonban rögvest eltávolították róla a magánfiók letiltását követő napokban, mondván az akkori elnök alternatív fiókon keresztül próbál kibújni a tiltás alól. A 2016-os elnökváltással ellentétben viszont a hivatalos elnöki Twitter-fiókot Joe Biden a már meglévő követők törlésével vehette csak át – írta múlt héten az Associated Press (AP). Az új elnök ezzel több tízmillió követőtől esett el, míg Trumpnak nem kellett ilyennel szembenéznie négy évvel ezelőtt – ezt a döntést Biden stábja is kifogásolta.

Obamáéhoz hasonlóan bár a nemrég leköszönt elnök hivatalos fiókjának korábbi bejegyzéseit archiválta a közösségi oldal, ezzel szemben a végérvényesen letiltott magánfiókjával nem tették ugyanezt, tehát minden adata törlődött. Ennek a döntésnek kutatói körökben is akadtak ellenzői – állítja az AP –, mivel szerintük Trump mindkét fiókjának nyilvános forrásnak kellene lennie, mely könnyedén kereshető és mindenki számára hozzáférhető.

Korlátozó törvények

Donald Trump „elhallgattatása” után egyre több véleménycikk jelent meg arról, hogy helyes-e a tartalomszolgáltatók ellenőrizetlensége, vagy inkább közbelépjenek az illetékes kormányok a szólásszabadság védelmében.

A tartalomszolgáltató magáncégek brit parlamenti képviselők szerint egy virtuális vadnyugaton működnek, így 2019-ben már felmerült törvényi korlátozásuk a gyerekek és fiatalok védelmében. A következő évben pedig a cégek által alkalmazott tartalmi szabályozás felülvizsgálását is felvetették. A tartalmak moderálása így nem a közösségi oldalak, hanem az állam felelőssége lenne, és a felhasználók helyett inkább a működtető lenne elszámoltatva – írta tavaly a BBC.

Németországban 2018 óta van érvényben a közösségi médiát korlátozó törvény, amely alapján másfél éve már kétmillió eurós bírságot szabtak ki a Facebookra a Németországban zajló illegális tevékenységek nem megfelelően történő jelentéséért a hatóságok felé.

Az Európai Unió a terrorista szervek videóival szemben lépett fel – sorolta az érvényben lévő szabályozásokat a BBC – a személyiségi jogokat védő GDPR és a szerzői jogokat védő egyéb törvényekkel egyetemben a tartalomszolgáltatók ellen. Ezeken kívül Ausztrália, Oroszország, Kína és nemrégiben már Törökország is fellépett különböző jogszabályokkal a közösségi médiás cégek ellenőrizetlenségével szemben.

(A borítóképen: Donald Trump Twitterről való letiltását nem tartják jó előjelnek a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából)