Nálunk is ellepték a kerteket a poloskák

Az idei nyár után joggal kijelenthetjük, hogy a kiskertek tulajdonosait még az ág is húzza. Ahogy az a kérdés is teljesen jogosan szalad ki a szánkon, hogy mi jöhet még? Augusztus végére és szeptember elejére például poloskainvázió.

Megtelepedtek nálunk

Nem először írjuk le idén: nincs az a növénybetegség és károkozó, ami ne jelent volna meg a kiskertekben. Bár még augusztus első felében úgy tűnt, hogy az ország nyugati részével ellentétben megyénkben megússzuk a nagyobb poloska-kolóniák megjelenését, a valóság sajnos nem ez lett. Több olvasónk is jelezte: ellepték a kertjüket a poloskák, nagy számban szaporodnak, és komoly károkat okoznak a még lábon maradt növények termésében, főleg a paradicsomban, paprikában és kukoricában. Nagy számú megjelenésük nem csak a még kertben lévő termések betakarítását tették kérdésessé, de a hideg idő beálltával otthonunk védelme kapcsán sem jó előjel, hiszen előszeretettel költöznek be télire társbérletbe.

Az elmúlt években egyre több helyen tűntek fel az egyébként hazánkban nem őshonos poloskák, főleg két fajtájuk: a zöld, jobban ismert úgynevezett vándorpoloska, illetve a később érkező, de nagyobb károkat okozó barna egyed, az ázsiai márványpoloska. Míg eleinte inkább csak zavaróak voltak, ha berepültek a lakásba a fényre, ugyanis hangosan döngve repkednek, és, ha megfogjuk őket, akkor védekezésképpen bűzös váladékot bocsátanak ki. Addig az elmúlt nyarak során már a növényeket károsító hatásuk miatt is komolyan célkeresztbe kerültek.

Kockázatos írtani

Nagy probléma, hogy először nem is volt célirányos irtószer ellenük, a hatásos szerek pedig olyan erősségűek, amelyek más populációkra is veszélyt jelentenek, ugyanakkor az érésben lévő gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök permetezése is nagyon kockázatos. Magyarországon a lambda-cihalotrin és a gamma-cihalothrin tartalmú piretroidok vannak engedélyezve poloskák ellen, mint a Karate 2.5 WG, a Karate Zeon, vagy a Rapid CS. A természetes növényi eredetű hatóanyagok közül az azadyrachtint és a pirethrin+rotenon-t alkalmazzák.

A poloska a petéit a levél fonákjára rakja, tehát a paradicsom termését így nem károsítja, „csupán” táplálkozik belőle. Ha kivágjuk a rossz részt a termésből és alaposan megmossuk, akkor fogyasztható – az más kérdés, hogy sokan a megrágott termésből inkább már nem esznek.

A mezőgazdaságban, vagy a kiskertekben okozott kár mellett a nagy probléma, hogy a hideg idő beköszöntével meleg fészkelő helyet keresnek maguknak: általában a lakásokban. Ugyan az emberre nem jelentenek veszélyt, azonban senki nem szívesen töltené velük a telet társbérletben.

Ne engedjük be!

Nem csak arra kell figyelni, hogy ne tudjanak berepülni a lakásba, de ősszel könnyen mi magunk is bevihetjük őket a tárgyainkban, tárgyainkon. Így érdemes nagyon alaposan átnézni a napernyőt, kerti bútort, párnákat, dísztárgyakat, növényeket és minden mást, ami a nyár folyamán kint volt az udvaron, de ősszel bevisszük a lakásba, garázsba.

Védekezésképpen még mindig elsősorban a mechanikai eszközöket javasolják a szakemberek, akadályozzuk meg, hogy bejusson a lakásba – csak szúnyoghálóval szellőztessünk –, ha bent találjuk, akkor pedig tessékeljük ki. Figyelni kell, ugyanis a szúnyogháló legkisebb rését, az egyetlen rossz illesztést is biztosan megtalálja. Hosszú ideig képes a zárva tartott ablak résében megbújni, ha pedig kinyitjuk az ablakot, már benn is van.

Ugyanakkor a boltokban megvásárolható, csótányok ellen használható biológiai csapda is hatásos ellenük, az abban lévő feromon tartalmú tabletta szaga ugyanúgy odacsalja őket, mint a csótányokat, és aztán beleragadnak a csapdába.

(A borítóképen: Poloskák a paradicsomon. Nem szívesen látott vendégek...)