Hidegben nagyobb az esély a szívinfarktusra

A szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek nem csak a nagy meleg jelent fokozott kockázatot az infarktus és a hirtelen szívleállás kialakulása szempontjából, a legújabb kutatások ugyanis a hideg idővel való összefüggést is tudták igazolni. A hideg időjárás az eddig még nem diagnosztizált, kezeletlen szívproblémákkal élőkre jelenti a legnagyobb veszélyt. Ennek az az oka, hogy a szervezet a lehűlésre összehúzódással válaszol, így elképzelhető, hogy az eredetileg is beteg szívet ez terheli túl. Így akár négyszeresére is nőhet a szívinfarktus és a hirtelen szívmegállás kockázata a hideg időben. A hirtelen szívmegállás vezető halálok Magyarországon. Évente huszonhatezer ember veszíti életét ennek következtében.

Figyeljünk az idősekre!

A hideg időjárás jobban leterheli a szívünket, érösszehúzódást okoz, továbbá növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát. Az idős emberek különösen veszélyeztetettek a téli hónapokban.

Nagyon fontos, hogy melegen tartsuk az otthonunkat, és amennyire lehetséges, tartózkodjunk a nap nagy részében meleg helyen. A meleg vizes palackokat rendeltetésszerűen használjuk: helyezzük esténként az ágyunkba, de használhatunk elektromos takarót vagy lepedőt is. A rendszeres testmozgás – a lakáson belül – most kiemelten fontos. A meleg ételek, mint a levesek és italok – koffeinmentes zöld tea, forró csoki, kakaó, Kinderpunsch – fogyasztása is energiát termel a szervezet számára, és segít melegen tartani a testünket.

Célszerű rétegesen öltözködni, mert több vékony réteg ruha viselése többet segít, mint egyetlen vastag réteg. A hidegben mindig viseljünk az utcán kalapot vagy sapkát, sálat és kesztyűt. Ha valaki anginában – mellkasi fájdalomban – szenved, viselje úgy a sálat vagy a csősálat, hogy az lazán beburkolja az orra hegyét is, így melegebb levegőt lélegzik be, ami segíthet csökkenteni a tünetek megjelenését.

Szívroham vagy szívmegállás?

Szívrohamról akkor beszélünk, amikor az elzáródott artéria megakadályozza az oxigénben gazdag vér elérését a szív egy bizonyos szakaszába. Ha az elzáródott artériát nem nyitják meg gyorsan, akkor a szívnek ez a része elhal. Minél hosszabb ideig halogatja valaki az orvos felkeresését és marad diagnosztizálatlan, valamint kezeletlen, annál nagyobb a kár.

A szívroham tünetei lehetnek gyorsak és intenzívek. Sokkal gyakoribb azonban a tünetek lassú és alattomos kialakulása, és előfordul, hogy órák, napok vagy hetek is eltelnek a szívroham előtt. A hirtelen szívmegállással ellentétben a szív általában nem áll meg a szívroham miatt. A hirtelen szívmegállás váratlanul és figyelmeztetés nélkül jelentkezik. Ezt a szív elektromos rendellenessége váltja ki, amely szabálytalan szívverést – aritmiát – okoz. Ebben az esetben a szív nem tud vért pumpálni az agyba, a tüdőbe és más szervekbe. Másodpercekkel később bekövetkezik az eszméletvesztés, és nem tudunk pulzust tapintani. Ha a beteg nem kap kezelést, percek alatt meghal.

Ez a két különálló szívbetegség összekapcsolódik. Hirtelen szívmegállás szívroham után vagy gyógyuláskor fordulhat elő. A szívroham ugyanis növeli a hirtelen szívmegállás kockázatát. A legtöbb szívroham azonban nem vezet hirtelen szívmegálláshoz. Más szívbetegségek szintén megzavarhatják a szívritmust, és hirtelen szívmegálláshoz vezethetnek. Ide tartoznak a megvastagodott szívizom – kardiomiopátia –, szívelégtelenség, ritmuszavarok és a kamrai fibrilláció.