Nemzeti emlékhely lett a debreceni Református Nagytemplom és a kollégium

Debrecen, 2013. április 12., péntek (MTI) - Nemzeti emlékhely lett a debreceni Református Nagytemplom és a református kollégium, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által állíttatott emlékoszlopot pénteken, a város napja rendezvényei keretében avatták fel.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében az emlékezetpolitikát nevezte a legmagasabb rendű politikának.

"A szembenézés a múlttal nem nosztalgia, (...) a szembenézés mindig a jövő érdekében történik, hogy olyan jövőnk legyen, aminek köze van a múltunkhoz" - magyarázta a miniszter, hozzátéve: az, hogy milyen lesz a jövőnk attól függ, hogyan nézünk szembe a múltunkkal.

Mint kifejtette, a debreceni emlékhelyekhez közösség is tartozik: a Nagytemplomhoz a gyülekezet, a Kollégiumhoz a diákság. "A Nagytemplom sem áll egyedül, mint ahogy a nemzet stratégiája sem létezhet emlékhelyek nélkül" - jegyezte meg Balog Zoltán.

Hozzátette: a szellemi-lelki állagmegóvás az oktatásnál, a nemzeti alaptantervnél kezdődik. A debreceni Református Kollégium diákjai méltó folytatói a nemzeti emlékezetnek - mondta.

Kósa Lajos (Fidesz) polgármester kijelentette, "Debrecen büszkén fogadta", hogy a nagytemplom és a kollégium emlékhely lehet.

 polgármester hosszan sorolta a kollégium egykori neves diákjait, s azokat a történelmi eseményeket, amelyek okán a Református Nagytemplomnak és a Református Kollégiumnak, a köztük lévő emlékkerttel méltó helye van az ország 11 emlékhelye sorában.

Kósa Lajos ugyanakkor megjegyezte: nem csak eleinkre vagyunk büszkék, s reményét fejezte ki, hogy a kései utódok néhány száz év múlva újabb neveket tudnak majd felsorolni, akikre büszke a nemzet.

Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint e nemzeti emlékhely üzenete, hogy a tudat is, a lélek is "menedéket talál e falak között".

Fontos vonásnak nevezte, hogy 1848-49-ben a felelős magyar kormány menedéket talált Debrecenben.

Szavai szerint "ezen a helyen messzebbre is láthatunk" olyan emlékeket őriz az emlékkert. Utalt a püspök Bocskai fejeledelem szobrára, a Gályarabok emlékművére, amelyet felkeresett és megkoszorúzott II. János Pál pápa, halálakor pedig a pápa emlékére a reformátusok helyeztek el koszorút az emlékműnél a kiengesztelődés, az egymás iránti tisztelet jegyében.

Ezt követően Balog Zoltán, Kósa Lajos és Bölcskei Gusztáv leleplezték az emlékoszlopot, amit megáldott a református püspök. Az eseményen mások mellett jelen volt Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és több országgyűlési képviselő.