Alkalmazkodás

2022.05.19. 07:24

Elképesztő dolog derült ki a gyenyiszovai emberről

Egy laoszi barlangból előkerült ősi fog vizsgálata betekintést nyújtott a kihalt emberi faj életmódjába.

Egy Laosz északkeleti részén lévő barlang falából előkerült ősi fog vizsgálata betekintést nyújtott egy kihalt emberi faj, a gyenyiszovai ember életmódjába, és megmutatta, hogy milyen jól alkalmazkodott a trópusi és a hideg éghajlathoz egyaránt.

A neandervölgyi ember testvéreként emlegetett gyenyiszovai ember ősi maradványait korábban csak Szibériában és a Himalájában találták meg. A laoszi lelet egy 4-6 év körüli kislányé lehetett, aki 164 ezer-131 ezer évvel ezelőtt élt.

A párás laoszi éghajlat miatt az ősi DNS nem maradt meg a zápfogban, ellentétben más gyenyiszovai maradványokkal. A kutatók az alakja – rövid és erősen bordázott – és a zománc jellemzői alapján állapították meg, hogy egy gyenyiszovai ember foga volt. Ősi fehérjék pedig arra utaltak, hogy a zápfog egy lánytól származik.

A foglelet az Annamit-hegységben található Tam Ngu Hao 2 nevű mészkőbarlangból került elő, amit a helyiek Kobra-barlangként ismernek.

Ez az első alkalom, hogy egy gyenyiszovai ember maradványát fedezték fel egy meleg régióban

– hangsúlyozta a lelet jelentőségét Fabrice Demeter francia paleoantropológus, a Koppenhágai Egyetem Lundbeck Alapítványa Geogenetikai Központjának munkatársa, a kedden a The Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Demeter szerint a lelet arról árulkodik, hogy a gyenyiszovai ember ellentétes környezeti körülményekhez is képes volt alkalmazkodni: a hideg és magaslati körülményekhez, de a meleg és a tengerszinthez közeli, alacsonyabban fekvő térségek körülményeihez is.

Ebben a tekintetben olyanok voltak, mint mi, modern emberek

– emelte ki.

A gyenyiszovai ember nyomait először 2008-ban Szibériában, az Altáj-hegységben fedezték fel egy barlangban. Az ásatáson egy 40 ezer évesre becsült ember ujjpercét és három zápfogat is találtak. Egy tibeti barlangból pedig ezt követően került elő egy 160 ezer éves maradvány, egy gyenyiszovai ember állkapcsának egy darabja.

A tanulmány társszerzője, Laura Shackelford, az Illinoisi Egyetem paleontológusa elmondta: miközben a neandervölgyi embert Nyugat-Európából és a Közel-Keletről származó maradványokból ismerték meg, a gyenyiszovai ember is közeli, rokon faj volt, amely Ázsia hatalmas részén élhetett.

A laoszi barlang, ahonnan a lelet előkerült, 3800 kilométerre fekszik a szibériai barlangtól.

Shackelford hozzátette: sajnos arról kevés fogalmunk van, hogy hogyan nézhettek ki a gyenyiszovaiak, mert nagyon csekély fosszilis maradványuk került elő mindeddig. Ugyanakkor a neandervölgyiek arca és a fogazata feltehetően hasonló vonásokat mutathat a gyenyiszovai emberrel.

A neandervölgyieknek erős, kettős ívű homlokcsontjuk, viszonylag nagy orruk és nagy első fogaik voltak.

Genetikai vizsgálatok szerint a Homo sapiens még 30 ezer évvel ezelőtt is keveredett a gyenyiszovai emberrel. Ennek eredményeként egyes modern emberek DNS-ének mintegy 5 százaléka közös a gyenyiszovaiakkal. Ilyen egyezést találtak Pápua Új-Guinea, Ausztrália és a Fülöp-szigetek őslakos népességénél, illetve kisebb DNS-arányokkal a szélesebb délkelet-ázsiai népesség körében.

A laoszi lelet különösen fontos Eske Willerslev, a Geogenetikai Központ igazgatója szerint is, mivel ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy a gyenyiszovaiak Délkelet-Ázsiában is éltek.

A gyenyiszovaiak, a neandervölgyiek és a Homo sapiens közös őse a feltételezések szerint 700-500 ezer évvel ezelőtt élt Afrikában, és az az ág, amely a gyenyiszovai és neandervölgyi emberhez vezetett, 470-380 ezer évvel ezelőtt vált le. A Homo sapiens nagyjából 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg először Afrikában, majd világszerte elterjedt.

Kétszázezer évvel ezelőtt négy különböző ősi emberi faj lakta Ázsiát: a gyenyiszovaiak, a Homo erectus, valamint a Homo floresiensis és a Homo luzonensis nevű kis szigetlakó népek. A Homo sapiens később csatlakozott többiekhez.

A tudósok évtizedek óta kutatnak Laosz északkeleti részén őskori emberi maradványok után. A barlang, ahol a fogat találták, egy másik barlang közelében található, ahonnan 70 ezer éves Homo sapiens maradványok kerültek elő.

A lány zápfogát egy üledékes kőzetbe ágyazva találták meg a barlang falában, amely csontdarabokat és állatok, köztük ősi orrszarvúak és elefántok fogait is tartalmazta.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában