két ember meghalt

2021.01.13. 05:55

Félelmetes morajlással kezdődött a Budapest melletti földrengés

65 éve történt a 20. század legpusztítóbb magyarországi földrengése, amelynek epicentruma Dunaharasztiban volt.

1956. január 12-én reggel 6 óra 46 perckor ijesztő, túlvilági morajlás hangja riasztotta fel a Budapest határában fekvő község, Dunaharaszti lakóit. Néhány másodperccel a mélyből érkező moraj megszűnése után rengeni kezdett a talaj, a fák és az út menti villanyoszlopok hátborzongató táncba kezdtek, a lakóházak pedig félelmetesen recsegtek-ropogtak. A főút mellett álló templom tornya megrepedt, és téglák záporoztak a járdára. A temetőben többtucatnyi sírkő ledőlt, az ásott kutakat iszap temette be. Ez a dunaharaszti volt a 20. század legpusztítóbb magyarországi földrengése – írja az Origo.

 

Félig romba dőlt ház az 1956. január 12-én reggel Dunaharaszti térségében kipattant földrengés nyomán
Fotó: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

 

Ez volt a 20. század legsúlyosabb hazai földrengése

1956 első napjaiban megélénkült a szeizmikus tevékenység Budapest környékén. A fővárosi szeizmológiai obszervatórium műszerei január 12-e előtt összesen 31 kisebb rengést detektáltak, amelyek Budán, illetve a Pest megyei Monor és Gomba térségében pattantak ki. A földrengéseket sem akkor, sem pedig ma nem lehet előre jelezni, a hirtelen megugrott aktivitás egyértelműen arra utalt, hogy valami készülődik a föld mélyén.

Noha a 20. században volt már magyarországi viszonylatban komoly szeizmikus esemény, az 1911-es kecskeméti, illetve az 1925-ös egri földrengés, de ami a pusztítás mértékét illeti, a dunaharaszti rengés lett a század legsúlyosabb hazai szeizmikus katasztrófája.

Az 1956-os rengés ereje a Richter-skála szerint elérte az 5,6-os magnitúdót. (A Richter-skála a földrengés erősségének a műszeres megfigyeléseken alapuló mérőszámát adja meg; a magnitúdó a rengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával arányos érték.)

Az 5,6-os erősségű rengés a közepesen erős szeizmikus események közé tartozik, amelyek azonfelül, hogy jól érzékelhetők, a gyengébb épületekben súlyos károkat okozhatnak.

Megrepedt a föld a rengés nyomán

Az első lökéshullám hatalmas pánikot okozott a Pest megyei településen. Dunaharaszti akkori 3500 épületéből 3144 lakóház sérült meg, amelyek közül több is beomlott. A rengés miatt a szomszédos községben,

Taksonyban például beszakadt a templom mennyezete, és szintén több lakóházban keletkeztek súlyos károk, két ember pedig életét vesztette.

A rengés miatt 3 centiméter széles repedés keletkezett a talajban, a helyi temetőben 50-60 sírkő dőlt ki, és szinte minden ház kéménye leomlott vagy megsérült. A rengés következményeként 38 embert kellett ellátni, közülük néhányat igen súlyos sérülésekkel.

A rengést egy mélyre süllyedt dolomitrög elmozdulása okozhatta,

e triász korú dolomittömeg a budai Duna-parton a Gellért-hegy képében emelkedik a felszín fölé. Noha az 1911-es kecskeméti földrengés szintén 5,6-os magnitúdójú volt, de a halálos áldozatokat követelő dunaharaszti szeizmikus eseménynek jóval súlyosabbak lettek a következményei.

A taksonyi templomnak beomlott a boltozata a földrengés miatt
Fotó: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

 

Magyarország szeizmikusan kevéssé aktív területnek számít

Magyarország szeizmikusan a kevéssé aktív területek közé tartozik; a Kárpát-medence az Adriai-mikrolemez és a Kelet-európai-tábla határán fekszik.

Amíg a Mediterrán-medence a Föld szeizmikusan egyik legaktívabb vidékének számít, addig a Kelet-európai-tábla gyakorlatilag földrengésmentes; az ezek határán fekvő Pannon- vagy Kárpát-medencét pedig mérsékelt szeizmikus aktivitás jellemzi.

A Kárpát-medence szeizmikusan aktívabb területei az Alpok, a Kárpátok, és a Dinári-hegység határterületeihez, az úgynevezett alpi–dinári orogén zónához kapcsolódnak, ehhez képest Magyarország területén mérsékelt a szeizmicizmus.

Az ország néhány pontját, így például Eger környékét vagy a Bakonyt, illetve Mór, Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti térségét ugyanakkor a hazai átlaghoz képest nagyobb szeizmikus aktivitás jellemzi.

A Kárpát-medence kialakulására vezethető vissza az az érdekes jelenség, hogy itt sokkal vékonyabb a földkéreg más területekhez képest. Ennek tudható be, hogy

a Magyarországon kipattant rengések kivétel nélkül az úgynevezett sekélyfészkű földrengések közé tartoznak.

Ez ugyanakkor nem zárja ki az időnként erős rengések lehetőségét sem, amire szemléletes példát szolgáltat az 1763-as komáromi nagy földrengés.

 

Hazánkban ez volt a legpusztítóbb

A történelmi idők eddigi legerősebb magyarországi szeizmikus eseménye az 1763. június 28-án kipattant komáromi földrengés volt. A Richter-skála szerint 6,2-6,3-as magnitúdójúra becsült rengés következtében Komárom belvárosa romba dőlt, és 63 ember vesztette életét a természeti katasztrófában.

A rengés komoly károkat okozott Győrben is, de emiatt vált rommá a zsámbéki 13. századi premontrei apátsági bazilika is.

Borítókép: Romeltakarítás Dunaharasztiban a földrengés után

Fotó: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában