Tudják, de teszik

2021.09.17. 06:00

Ennyire függenek a közösségi oldalaktól a magyarok

Sokan napi több órát töltünk a közösségi oldalakon, ezért különösen oda kell figyelnünk arra, hogy ne éljenek vissza a személyes adatainkkal.

A Kaspersky friss kutatása szerint a 18–34 év közötti korosztályban

tízből több mint hat ember számára a közösségi média jelenti a kapcsolatot a világgal.

A felhasználók világszerte naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a Facebookon, ezen belül tízből több mint egy felhasználó akár napi négy–hat órát tölt a hálózaton. A TikTokon a magyarok átlag napi 1,3 órát töltenek el a YouTube-on 1,7 órát, az Instagramon pedig napi 1 órát.

Sokan váltunk közösségimédia-függővé. Az ok pedig a következő: amikor a válaszadókat megkérték arra, mondják el, hogy érzik magukat, amikor aktívak a közösségi médiában, több mint a felük (60%) azt mondta, hogy „szórakoztatja” őket, több mint a negyedük (26%) számára pedig ez jelenti a „kapcsolatot a világgal”. Ennek ellenére a magyarok is ismerik és beismerik, hogy a közösségi médiának megvan az árnyoldala is. Tízből hárman gondolják úgy, hogy a „negatív” hatása van, míg 21% véli „pozitívnak” a közösségi média hatását.

Ismerik a közösségi média sötét oldalát

Amikor aktívak vagyunk a közösségi oldalakon, folyamatosan információkat árulunk el magunkról, amelyeket a közösségi hálózatok arra használnak, hogy az egyes márkák célzottabban találhassanak meg bennünket a reklámjaikkal. Ilyenkor azonban az

ártó szándékú személyek előtt is megnyílunk, akik a személyes adatainkat vagy trollkodásra, vagy személyiséglopásra használhatják fel.

A közösségimédia-függőség a felhasználók mentális egészségére is káros hatással lehet, bár a kutatásból az derült ki, hogy a legtöbb közösségimédia-használó tisztában van azzal, hogy milyen árnyoldalai vannak a közösségi oldalaknak.

A válaszadók több mint fele fel tud idézni olyan hírt, amely a közösségi média potenciálisan negatív hatásáról szólt, és ezen a csoporton belül 68% változtatott is a közösségimédia-használati szokásain ennek eredményeképpen. A változás 50%-uk esetében ez azt jelentette, hogy óvatosabbak lettek azzal, mit posztolnak, 40%-uk pedig az adatvédelemre fordított nagyobb figyelmet, például a jelszavak rendszeres megváltoztatására.

Hogyan lehetünk biztonságban?

Ahhoz, hogy biztonságos módon, maradéktalanul élvezhessük a közösségi média előnyeit, a mentális egészségünk mellett az adataink védelmére is oda kell figyelnünk. A virtuális interakciók eltérnek a való élet interakciótól, és az emberek – különösen az influenszerek – által

a közösségi oldalakon posztolt tartalmak többnyire gondosan megszerkesztett formában adnak pozitív pillanatképet az életükről.

Igen sok közösségimédia-használó hasonlítja a saját életét mások tökéletesnek látszó életéhez, ami ártalmas lehet az önbecsülésükre és a mentális egészségükre.

„A közösségi média sok esetben hamis képet ad embertársaink életéről. Hajlamosak vagyunk saját sikereinket és boldogságunkat a mások által megosztott történetekhez mérni, miközben eltekintünk attól, hogy ezek rendszerint túlzott pozitív fényben vannak feltüntetve. Egy-egy ismerősünk (vagy az általunk követett influenszerek) profilja azt az érzést keltheti, hogy az illető tökéletes életet él, ami – összehasonlítva a mi problémáinkkal – negatív érzelmeket idézhet elő bennünk. Ilyenkor fontos emlékeznünk arra, hogy a látszat csal.” – tette hozzá Damsa Andrei, pszichológus.

Nagyon fontos tudatosan kezelni azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, milyen tartalmakat nézünk meg, és hogy ezek milyen érzéseket keltenek bennünk. A kutatás megállapította, hogy a közösségi média egy elenyésző kisebbség számára kelt igazán negatív érzéseket; hét százalék „mérgesnek” érezte magát, öt százalék „szomorúnak”, négy százalék pedig „frusztráltságról” és „izoláltságról” számoltak meg. Tízből egy magyarnak pedig cyberbullyinggal is szembe kellett néznie a közösségi médián való posztolás miatt.

Akkor is mindig óvatosnak kell lennünk, amikor személyes adatokat osztunk meg az online térben.

Kiderült, hogy a 18–34 év közötti közösségimédia-használók több mint fele (52%-a) ismer valakit, akinek feltörték a személyes adatait, és világszinten a felhasználók hét százaléka állította azt, hogy esett már csalás áldozatául a közösségi médián keresztül. Gondoskodni kell arról, hogy az adatvédelmi beállításaink a lehető legszigorúbbak legyenek, használjunk jelszókezelő szoftvert, és ügyeljünk arra, hogy milyen személyes adatokat osztunk meg a közösségi oldalakon.

Borítóképünk illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában