2018.10.05. 14:54
Motiváció kérdése?
<em>Idegen nyelvet tanulni nem könnyű feladat. Szerencsésnek mondhatom magam, mert jó nyelvérzékkel születtem. Ennek is köszönhetően sikerült megszereznem angolból a felső-, franciából pedig a középfokú nyelvvizsgát – előbbi nyelven bármilyen szituációban biztonságosan kommunikálok, a francia azért kicsit már bajosabb.</em> Király Csaba írása.
Idegen nyelvet tanulni nem könnyű feladat. Szerencsésnek mondhatom magam, mert jó nyelvérzékkel születtem. Ennek is köszönhetően sikerült megszereznem angolból a felső-, franciából pedig a középfokú nyelvvizsgát – előbbi nyelven bármilyen szituációban biztonságosan kommunikálok, a francia azért kicsit már bajosabb. Király Csaba írása.
De nem volt ez mindig így. Máig tisztán emlékszem arra a „nyelvfordító” pillanatra, ami után az általános iskolában már többet jelentett az angolóra, mint egyet a sok tantárgy közül. Gyulán nyaraltunk édesanyámmal 10 éves koromban, és egyke gyerekként programot kerestem magamnak a nagy ismeretlenben. A focipályán találkoztam egy holland kisfiúval, akivel egy délután idejére a legjobb cimborák lettünk, miután egyikünk sem tudott mással barátkozni. Kezdetleges angoltudásunk volt a kommunikációs híd, kis titkunk pedig a „stupid”, azaz „hülye” szó, amivel a nyelvet nem beszélő „gonosz” többi gyereket illettük.
Ez volt az esemény, ami után – akkor még tudat alatt – megértettem, hogy igenis van értelme nyelvet tanulni – a momentum, ami megteremtette a motivációmat.
[related-post post_id="4008009"]
[related-post post_id="4008048"]
[related-post post_id="4008066"]
[related-post post_id="4007946"]
