Szent István kultusza Miskolcon

Az Avasi Református Templom
Az Avasi Református Templom - © Fotó: ÉM-archívum
Miskolc – Miskolc címere a város függetlensége óta államalapító királyunkat ábrázolja.

Városunk középpontjában, a Szent István téren a látogató egyből a király kultuszával találkozunk. Dr. Gyulai Éva művészettörténészt kérdeztük, hogyan jutott el idáig Miskolc.

– Szent Istvánnal a mi régiónk akkor került közvetlen kontaktusba, miután szentté avatták. Miskolc és környéke, Borsod megye, ahogy a neve is mutatja nemzetségi szállásbirtok volt, és nem Árpád nemzetségéhez tartozott, hanem a Bors nemzettséghez, ezért valójában Szent Istvánnal már csak a kultuszban találkozott a mi vidékünk.

1083-ban Szent László a saját legitimitása, hatalma megerősítése érdekében Imre herceggel, Gellért püspökkel és aztán még két másik szerzetessel együtt szentté avatta – mesélte Dr. Gyulai Éva.

Két Szent István volt

– Leghamarabb a 13. században tudunk arról, hogy a mi vidékünk is csatlakozott ehhez a szent kultuszhoz, ugyanis szinte bizonyos, hogy a miskolci plébánia templom az akkori birtokos hatására Szent István királyról nevezte el. A katolikus szentek között egyébként két Szent István van, és a mi Szent István királyunkat az első szentről nevezték el. Ő István protomártír, vagy első István vértanú, akit Rómában megköveztek és Bajorországban a passaui püspökségben különleges tisztelet övezte.

Véget ér a reformációban

Tehát Miskolcot már az Anjou korban Szent István különleges imádata jellemezte. Emellett a középkorban Emődön Szent István Király Plébánia épült – folytatta a szakember.

– A szent tisztelete azt jelenti, hogy az egész egyházat róla nevezik el, ünnepén különleges liturgia van, és a templomban, az oltáron elhelyeznek egy kis ereklyét a csontjaiból. Miskolcon egészen a 16. század közepéig állt a Szent István Király Plébánia.

Az Avasi Református Templom a 18. századig, a reformáció hódításáig államalapító királyunk nevét viselte, és az ő kultuszához kapcsolódott. A török hódoltság ideje alatt az épületet felgyújtották és csak részben épült újjá a jelenlegi harangtoronnyal. Az 1860-as években a reformációval Miskolc vallást váltott, ami a Szent István kultusz népszerűségének végét jelentette – mutatta be a művészettörténész.

Megjelent a pecséten

– Miskolcon ennek ellenére napjainkig megmaradt egy különleges Szent István tisztelet, ami a város címerének köszönhető. Kezdetben a ­címerábrázolást csak a hitelesítő pecséten használták. Már a 14. századból bizonyosan volt Miskolc ­mezővárosnak pecsétje, amelynek egy későbbi, gyönyörű szép másolatát 1433-ból a Pozsonyi Nemzeti Levéltárban őriznek. Ezen egy Zsigmond királyhoz nagyon hasonló alak rajzolódik ki. Először a 17. században írták le Miskolc jegyzőkönyvében, hogy új pecsétet készíttettek, és arra már Szent Istvánt vésették fel. Ez mutatja, hogy habár a reformátusok nem tisztelték a szenteket, de István király kultusza nyomaiban továbbra is élt és a barokkban kiteljesedett – foglalta össze beszélgető­partnerünk.

Szent István tér lett

Egészen bizonyosan azonban csak 1909-ben jelent meg Miskolc címerében Szent István, amikor törvényhatósági jogot kapott a város, és kiszakadt a vármegye joghatósága alól. Ezen kívül léteznek 20. századi ábrázolások is, például Felsőhámorban a plébánia templom mellett.

A két világháború között Borsodi Bindász Dezső egész alakos szobrot állított oda az apostoli kereszttel a kezében. Később Miskolc belvárosában teret neveztek el róla, és 2000-ben szintén egy egész alakos, de 11. századi miliőt idéző, első keresztény királyunkat megjelenítő szobor látható a koronázási palástban, Jószay Zsolt alkotása – zárta a jelen korral dr. Gyulai Éva.

ÉM-DA



Miskolc.
BOON.HU






hirdetés