A legszebb zsinagóga Szeged és Kassa között

Tokaj - Tokajban egykor je­lentős izraelita közösség élt.

A 17. században átutazott itt a réven Jechiel Seraga, Szalonikiből származó hírneves zsidó orvos és tudós is, aki a monda szerint imájában megáldotta a várat, ezért az erőd elfoglalhatatlanná vált. Az áldás oka a hála lehetett, hiszen az áradást épségben megúszta. A galiciai és volhíniai pogromok elől menekülő askenázi zsidók telepedtek meg a 18. század elején itt. A mezővárosi kiváltságok, tulajdonszerzés – szőlő, ház – eshetősége miatt jöttek a kocsmabérlők, iparosok és kereskedők.

1816-ban épült

– 1881-ben már a lakosság ötödét jelentő 1161 fős vallási közösségük élt a városban. Keresztúrból költöztek át, oda temetkeztek és ott éltek szakrális életet. Tokajban 1797 táján már volt saját imaházuk, de zsinagóga csak 1816-ban épült, Smoll Dávid kereskedő felajánlását követően – tudtuk meg Zelenák István történésztől.

Az egyszerű, kőalapon álló fatemplom elpusztult az 1890-es nagy tűzben. A gazdag helyi zsidóknak és valószínűleg Hirsch Mór adakozó bankárnak köszönhetően építették újjá. Az idős tokajiak szerint Kassa és Szeged között ez volt a legszebb zsinagóga. A térségben élő izraelitákat 1944. április 16-án elhurcolták az újhelyi gettóba, ahonnan Auschwitzba vitték őket.

– Közel 1000 honfitársunkból mindössze 150-en élték túl mindezt. Az áldozatok neveit ma emlékfal őrzi a zsinagóga és imaház határán. Jelenleg konferencia- és rendezvényteremként használják az épületet, melyben a keleti falon Jeruzsálem felé jellegzetes ablak nyílik. A bejáratnál lévő folyosón pedig egykor a frigyládát tartották – hangsúlyozza Zelenák István.

ÉM-JA