A cél a Green & Smart Campus

A Miskolci Egyetem (ME) a régió meghatározó felsőoktatási intézménye és ezáltal szellemi bázisa. Részben a hallgatókért zajló verseny, részben pedig az a cél vezérli a jelenlegi fejlesztéseket, hogy minél intenzívebb üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki a környék meghatározó vállalataival, kis- és közepes vállalkozásaival. Ezt mondja prof. dr. Horváth Zita, az egyetem rektora, akit kérdeztünk az intézményben zajló átalakításokról és a nemsokára induló beruházásokról is.

Az elmúlt napokban olvashattuk, hogy adatelemző központ épül az egyetemen, és ideköltözik majd a megyei levéltár is. Mintegy 10 milliárd forintos beruházásról van szó. Mi lesz az eredménye?

H. Z.: A központ lényege az lesz, hogy kihasználjuk a humán, a műszaki és az informatikai tudásban rejlő lehetőségeket. Az ideköltöző levéltár és az egyetemi könyvtár óriási adatvagyon birtokosa. Ezt azonban használni kell: a klaszszikus, hagyományos kutatásokon túl, napjaink legfrissebb fejlesztési irányai, a mesterséges intelligencia alapú megoldások, valamint a „big data”, vagyis nagy adatállományok elemzése új lehetőségeket jelentenek számunkra. Ez a központ ennek lesz a bázisa. De ez egy komplex intézmény is lesz: egy helyen kap új, modern épületet a levéltár, megtartva az eredeti, jogszabály által meghatározott feladatait. Óriási lehetőséget látunk az egyetemmel való együttműködésben, „együttélésben” is. Megújul a Miskolci Egyetem könyvtára és múzeuma is, így fizikai, de leginkább szellemi értelemben is össze lesz kötve a levéltárral. Közös kutatások, kiállítások, képzések, továbbképzések adják majd az együttműködés alapját. Izgalmas feladat ez.

Mikor indul az építkezés, és mikor láthatjuk majd belülről?

H. Z.: A projekt maga 2017-ben indult. Az elmúlt időszakban megszülettek a tervek, és az ilyenkor szükséges adminisztratív feladatokkal is végeztünk. Még idén megkezdődik az építkezés, várhatóan 2023-ban át tudjuk adni, ill. birtokba tudjuk venni az új épületeket, és megkezdődhet a tényleges munka.

Nemrégiben jelentették be, hogy egy úgynevezett kompetenciagyűjteményt hoztak létre. Mi ez? Mi a jelentősége?

H.Z.: Az egyetem nemcsak oktat, kutat, hanem egyre inkább szolgáltat is. Ezt a tevékenységet viszont támogatni kell. Kollégáimmal együtt ezért hoztuk létre ezt az információs bázist. Egy új, könnyen átlátható és egységes struktúrát dolgoztunk ki a cél érdekében. Egy oldalon minden lényeges információ megtalálható az adott műszaki területről. Nincs értelme hosszú és bonyolult szövegeket megjeleníteni, manapság nincs erre idő, a döntéshozatal is lerövidült. Ehhez igazodnunk kell. Aki komolyan érdeklődik valami iránt, pontosan látja ebből is, hogy hova, melyik karhoz vagy kutatóintézethez érdemes fordulnia. Négy fókuszterület szerint lett csoportosítva a kompetenciatár: fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, korszerű anyagok és technológiák, innovatív gépészet, valamint logisztika 4.0 és digitális technológiák. Ezeket részben nyomdai formátumban, de természetesen elektronikusan is elkészítettük, magyar és angol nyelven. Az egyetem központi oldalán kereshető formában található meg az adatbázis. De nemcsak a tudást foglaltuk így össze, hanem frissítettük és kereshető formában ugyancsak közzétettük az egyetemi laborbázist is. Ezt természetesen az NKFIH által kialakított sztenderdnek megfelelően készítettük el. Ez pedig a mérési szolgáltatások aloldalon található.

Az egyetemen viszont nem csak műszaki karok vannak.

H. Z: Ez így van. Készül a többi karra is. Az egészségtudomány szerepét azt hiszem tavaly március óta nem kell külön magyarázni. De a közgazdasági, a jogi, a társadalomtudományi, sőt a bölcsészképzésben is vannak olyan kompetenciák, amelyek esetleges gyakorlati alkalmazása komoly eredményeket, akár jelentős anyagi megtakarításokat is eredményezhet egy vállalat számára. A nemrég megalakított Technológiai és Tudástranszfer Igazgatóság tovább dolgozik ezeken az anyagokon.

Mennyire sikeres az egyetem azon törekvése, hogy minél több céggel legyen élő kapcsolata az intézménynek?

H. Z.: Szerencsére folyamatosan bővülnek a kapcsolatok. Azt mondom ezzel kifejezetten jól állunk, de mint mindent ezt is tovább kell gondolni és fejleszteni. Például a duális képzésekben is számítunk a cégekre, ők pedig igénybe vehetik az egyetem szolgáltatásait. Az egyetem nemzetközi hírnevének javítása mellett a végső cél, hogy a fejlődésnek ne elsősorban követői, sokkal inkább katalizátorai legyünk.

A fejlesztések milyen víziót vetítenek előre?

H. Z.: Ha röviden akarok válaszolni, akkor a lényeg, hogy „green and smart” (zöld és okos) kampuszt hozzunk létre. Itt egy csodálatos 85 hektárnyi zöld park, tehát részben meg is valósult. Ám ez kevés: megoldandó feladat az egyetem tulajdonába került ingatlanok modernizálása, energiafelhasználásuk korszerűsítése, legyen szó kollégiumokról, a menzáról, az említett könyvtárról vagy az oktatási terekről. Nagy reményeket fűzünk a leendő Tudományos és Innovációs Parkhoz is. Ez egy olyan tudományos, innovációs ökoszisztéma lesz, ami egyszerre szolgálja az egyetem kutatásfejlesztési potenciálját, egyben anyagtudományi, logisztikai és fenntartható erőforrás gazdálkodás területen is áll majd a cégek rendelkezésére. A digitalizáció további fejlesztése is elengedhetetlen. A Covid kikényszerítette ennek a fejlődését globális szinten, ezt folytatnunk kell. Összességében az a célunk, hogy kitörési pontként tekintsenek ránk a fiatalok és a helyi cégek is, hiszen, ha eredményesen végezzük a munkánkat, akkor minden szektor megtalálja nálunk leendő munkavállalóit és vezetőit.

(PR cikk)