Tízezrek halnak meg a rossz magyar egészségügy miatt

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Baranyában majdnem egy évbe telik bejutni egy szürkehályog-műtétre, de csípőprotézisre is hónapokat kell várni. Tízezreket menthetnénk meg egy jobb egészségügyi rendszerrel, mégis egyre kevesebbet költünk rá, miközben a háziorvosaink elöregednek, már ahol egyáltalán még vannak. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vaskos jelentést adott ki az egészségügyi rendszerünk állapotáról, és az eredmény nem lett valami hízelgő. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Nem fest rózsás képet az egészségügyi rendszerről és a magyarok egészségi állapotáról az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) több mint ezer oldalas jelentése, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett részt vett egy sor másik állami intézmény is. Azt, hogy mennyit isznak és mit esznek a magyarok, egy másik cikkben foglaltuk össze. Most nézzünk még néhány fontos ábrát az egészségügyi rendszer állapotáról!

2011 óta GDP-arányosan egyre kevesebbet költ az állam egészségügyre: 2011-ben 5,05 százalékát, 2014-ben pedig 4,81 százalékát fordította rá, ami az ötödik legkevesebb az OECD-ben. A jelentés idézte néhány környező ország példáját, Ausztriát és Csehországot, ahol egyre többet költenek erre a területre.

Ha a magyarok egészségi állapotáról akarunk képet kapni, kiindulhatunk egyrészt a várható élettartamból, ami 2014-ben a férfiaknál 72,3, a nőknél 79,4 év volt. Nemzetközi összehasonlításban ez kevésnek számít, a férfiak a 24., a nők a 26. helyen állnak az EU-s országok közt, amiről elsősorban a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések tehetnek.

Persze nem mindegy, hogy ki, hová születik: a közép-magyarországi férfiak 6,6, a nők pedig 8,4 évvel hosszabb életre számíthatnak mint az Észak-Alföldön élők, ahol a legrosszabb a helyzet. Ha az iskolai végzettséget nézzük, még durvább a különbség: egy alapfokú végzettségű férfi körülbelül 12 évvel rövidebb ideig él, mint egy diplomás.

De nemcsak az a fontos, hogy hány évet élünk, hanem az is, hogy ebből mennyit egészségben: a férfiak várhatóan 59,2, a nők pedig 60,9 évet. Ez egyrészt a szokásaink (táplálkozás, káros szenvedélyek, stb.), másrészt a társadalmi státuszunk (iskolai végzettség, jövedelem, munkaerőpiaci helyzet, stb) függvénye, de az utóbbi évtizedekben egyre inkább az egészségügyi rendszeren múlik, hogy meddig élünk egészségesen.

Hogy miért, arról ebben a korábbi cikkben olvashat bővebben, ahogy arról is, hogy Magyarországon kiugróan magas az elkerülhető halálozások aránya. Ezek időben történő, megfelelő orvosi beavatkozással nem történtek volna meg. A jelentés szerint 2014-ben az összes halálozás 14 százaléka volt ilyen, azaz

az ellátórendszer körülbelül 17 677 ember haláláért volt közvetlenül felelős.

Emellett hatásosabb népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék lett volna megelőzhető, írják.

Azt is vizsgálták, hogy mekkora anyagi megterhelést okoz az embereknek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Kiderült, hogy 2011-2014 közt folyamatosan nőtt az egészségügyre fordított kiadások aránya, kivéve a szegény háztartásokban, ahol 2012 után csökkent, valószínűleg azért, mert a költségek visszatartják őket a szolgáltatások igénybevételétől. A legkevesebbet a Nógrád megyeiek költik egészségügyre: a rendelkezésükre álló jövedelem 4,39 százalékát, a legtöbbet pedig a Veszprém megyeiek (6,35 százalék).

Az egészségügyi költések a háztartások 21,6 százaléka számára katasztrofális kiadást jelentenek. Ide tartoznak azok a háztartások, amelyek a létfenntartási küszöb feletti kiadásaik legalább 40 százalékát közvetlen egészségügyi kiadásokra fordították, a kiadások által a szegénységi küszöb alá kerültek, vagy már eleve szegények voltak. Ahhoz képest, hogy Magyarországon a kiadások nagy részét a társadalombiztosítás fedezi, ez magas aránynak számít.

Az észak-alföldi (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) háztartások 28,9 százaléka a katasztrofális kiadást elszenvedő kategóriába tartozik, a Nyugat-Dunántúlon viszont ez az arány csak 16,9 százalék. 2014-ben a megkérdezettek két százaléka számolt be olyan egészségügyi szolgáltatásról, amit a magas költségek miatt nem vett igénybe. A legmagasabb jövedelmi ötödben ez az arány 0,2, a legalacsonyabban pedig 5,9 százalék volt.

Hónapokat kell várni egy csípőprotézisre

A háziorvosi ellátásról megállapították, hogy a Pest megyei körzetek nem tartják a lépést a lakosság gyarapodásával, az aprófalvas részeken pedig sok helyen egyáltalán nincs háziorvos. Korábban ezen a térképen szedtük össze a betöltetlen háziorvosi körzeteket. Ebből az derült ki, hogy Borsodban 77 település közt kell szaladgálniuk a helyettesítő orvosoknak, miközben a betegekre egyre kevesebb idő jut. Korábban mi az Abcúg is járt olyan településeken, ahol nincs állandó háziorvos, az erről szóló riportjukat itt olvashatja.

A jelentés szerint 2015-ben a 18 év felettiek 11,63 százaléka élt olyan településen, ahol nincs felnőtt vagy vegyes háziorvosi rendelő, főleg az aprófalvas Vas, Zala, Somogy és Veszprém megyében. Ráadásul egyre nő a háziorvosok átlagéletkora, ami a gyermekorvosoknál már majdnem 60 év, hosszú távon ez is veszélyezteti a normális alapellátást.

A betöltetlen védőnői körzetek inkább Észak-Magyarországon jelentenek problémát, ahol az állások 15,2 százaléka betöltetlen (Nógrád megyében a legnagyobb ez a szám, 23,7 százalék). A jelentés szerint emiatt késhet vagy elmaradhat a problémák korai észlelése, ami súlyos egészségi, szociális és gyermekvédelmi következményekkel járhat. (A vidéki védőnőkről szóló kisfilmet itt nézheti meg).

A kórházi várólistákon viszont egyre jobban állunk, igaz, van honnan fejlődni: az átlagos várakozási idő országosan még mindig 52-53 nap. Vas és Baranya megyében a leghosszabbak a várólisták, de a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon általában is rossz a helyzet.

Ráadásul van néhány extrém hosszú várólista, a térdprotézis-műtéteknél 2015-ben 226, a csípőprotézis-műtéteknél 146, a szürkehályog-műtéteknél 88 nap volt az átlagos várakozási idő. Baranyában 328 napot kellett szürkehályog-műtétre várni, Vas megyében pedig 290-et.

Ha valakinek sürgős ellátásra van szüksége, általában az az elvárás, hogy a mentő 15 percen belül érkezzen a helyszínre. 2014-ben ezt az esetek 80 százalékában sikerült teljesíteni. A Dél-Dunántúlon a legrosszabb a helyzet (73,5 százalék), azon belül is Tolna megyében (68,5 százalék). A hátrányos helyzetű településekre viszont csak az esetek alig több mint felében, 55 százalékában sikerült időben kiérkezni.

2014-ben az emberek hét százaléka mondta, hogy volt kielégítetlen orvosi szükséglete az azt megelőző egy évben, például azért, mert drágának találta a kezelést, nem volt rá ideje, hosszú volt a várólista, messze volt az ellátóhely, vagy egyszerűen azt remélte, hogy magától jobban lesz. A hét százalék alig több a 6,7 százalékos EU-átlagnál, de vannak, akik különösen rossz helyzetben vannak:

Közben az is nagy gond, hogy sokszor feleslegesen tartják a kórházban a betegeket, amikor az egynapos sebészeti ellátás is elég lenne. A jelentés szerint 2015-ben az egynapos ellátási formában végezhető beavatkozások 47,4 százaléka volt valóban egynapos, miközben “az orvosi és egyéb szempontok az esetek 60 százalékában tennék ezt lehetővé”. A Közép-Dunántúlon ez az arány kevesebb mint negyven százalék volt.

Nemzetközileg ezt nehéz összehasonlítani, mert országonként eltérő, hogy milyen műtéteket sorolnak az egy nap alatt elvégezhetők közé. A sérvműtéteket a legtöbb helyen egynapos ellátásnak tekintik: Magyarországon az esetek nyolc százalékában végzik valóban egy nap alatt, ami a negyedik legalacsonyabb szám az OECD-ben. A listát a dánok vezetik 76 százalékkal, de a lengyelek mellett az osztrákok és a németek is mögöttünk vannak.

- Szurovecz Illés | abcug.hu -

Ha lenne normális egészségügyünk, nem halnánk meg ilyenekben

Önnek van olyan rokona, ismerőse, aki infarktusban, netán méhnyakrákban halt meg? Egy jól működő egészségügyi rendszerben akár ma is élhetnének, Magyarországon mégis sokkal többen halnak meg elkerülhető betegségekben, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országokban. Orosz Évával, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanárával beszélgetett az Abcúg arról, hogy miért van ez, és hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az omladozó magyar egészségügyet.

Riasztó helyzet: Az ország két szélén egyáltalán nincs háziorvos

Az Abcúg térképre vitte, mely településeken nincs az országban háziorvos, és azt is megnézték, hogy ez mit jelent. Borsodban 77 település között kell szaladgálniuk a helyettesítő orvosoknak, miközben a betegekre egyre kevesebb idő jut. A kormány közel egymilliárd forintból igyekszik megoldani a problémát, a tartósan betöltetlen körzetek száma mégis folyamatosan nő. Hová lettek a magyar háziorvosok?

Videó: „Mint a jó cigányasszonyok, úgy kell szoptatni”

Nóra és Teri Tápiószelén védőnők, többszáz gyermek sorsát kísérik figyelemmel évtizedek óta a körzetükben. A mai napig fejtörést okoz nekik, hogy melyik családot jelezzék, melyiket ne, hol a türelmi határ. „Aki kicsit piszkos, de szeretik, azt még nem jelezzük” – mondják. Tiszta szívből csinálják, mindig hallgatnak a megérzéseikre. Mivel és kikkel találkozik ma egy védőnő vidéken?