Negyvennyolcasok mehetnek szabadságra

Negyvennyolcasok lesznek a DVTK-Hun-Therm játékosai szerda este, és lehet, hogy mint az öreg bakák, mennek szabadságra. Ez utóbbihoz az kell, hogy megnyerjék az évad 48. tétmérkőzését, a szerda 18.00-kor kezdődő AKSC Szekszárd elleni idegenbeli bajnokit, amelyet a női kosárlabda NB I rájátszásában, a 3. helyért zajló, két nyert meccsig tartó párharc keretében rendeznek.

A piros-fehérek a múlt szombaton egy frenetikus hangulatú mérkőzést fordítottak a maguk javára a hajában, az összecsapást követő, egybe csengő edzői nyilatkozatok szerint a DVTK szurkolótábornak köszönhetően. Az európai női kosárlabdában az egyik legjobb, legnagyobb, legvehemensebb közönség a diósgyőri, a DVTK Aréna atmoszférájáról ebben az évadban sok vendég nyilatkozott már elismerően. Ám a piros-fehér fanatikusok nem csak hazai környezetben segítik a csapatot, a szerdai esti, szekszárdi csata során is képviseltetik magukat a lelátón. Ők csak a meccs napján kelnek útra, a csapat viszont kedden megtette a két város közötti távolságot, hogy pihenten léphessen pályára, annak érdekében, hogy elérjék céljukat, begyűjtsék az újabb bronzérmet. Érdekesség, hogy a DVTK-nak bő egy éven belül ez lenne a harmadik bronza, hiszen a tavalyi évadban az NB I-ben a 3. helyen végeztek, míg az idén márciusban a Magyar Kupában érték el ugyanezt a helyet.

– Köszönöm, jobban, rendben vagyunk – válaszolta Völgyi Péter, a DVTK-Hun-Therm vezetőedzője arra a kérdésre, hogy jobb állapotban vannak-e a szombatinál. – Pozitívak az előjelek, az előző meccsen Jovanovic és Kiss A. beteg volt, de ezen már túl vagyunk. Így utólag elmondhatom, hogy a szombati meccs előtt a sok gond miatt edzeni sem nagyon tudtunk. Most jobb a helyzet, egy nap pihenőt kaptak a lányok, hétfőn és kedden pedig azon voltunk, hogy néhány olyan apróságot tegyünk hozzá az eddigiekhez, amivel sikerülhet megnyerni a Szekszárd elleni bajnokit.

Két kulcs

Arra a kérdésre, hogy mivel lehet felülkerekedni, a diósgyőri tréner a következő választ adta:

– Két kulcs van: az egyik a lepattanóharc, amit meg kell nyerni, a másik, hogy ne legyen olyan sok eladott labdánk, mint amennyi a múltkor volt. Az első mérkőzést nagyon tompán kezdtük, óriási energiákat kellett befektetni ahhoz, hogy utol tudjuk érni a Szekszárdot. Ehhez a közönségünk nagyon sokat tett hozzá. Attól függetlenül, hogy most nem voltak annyian a lelátón, mint az elődöntőben, fantasztikus volt a hangulat. Amikor ellenfelünk 14 ponttal vezetett, a tábor ugyanolyan hangosan biztatott bennünket. Aztán amikor átvettük a vezetést, szinte felrobbant a csarnok. Köszönjük, amit szombaton kaptunk, most azon leszünk, hogy befejezzük az évadot. Persze tudjuk, hogy a Szekszárdban is maradt potenciál, hiszen az egyik fő erősségükben, a hárompontosakban legutóbb elmaradtak attól, amire képesek, de hazai pályán biztosan jobban megy majd ez nekik. De nem csak bennük, hanem bennünk is maradt tartalék. Iszonyatosan jót tett nekünk a szombati siker, az elődöntős kiesést követő csalódottság után. Úgy érzékelem, hogy most teljes a fókusz, mindenki azon van, hogy éremmel zárjuk ezt a bajnoki évadot.