Csalóka volt a tévés kép, üres volt a nézőtér

Ismeretes, hogy a szigorú járványügyi intézkedések miatt nézők nélkül rendezték a tokiói olimpiát. A stadionokban, csarnokokban és uszodákban sem hazai, sem külföldi nézők nem foglalhattak helyet, a japánoknak előzőleg eladott mintegy kétmillió belépőjegy árát visszatérítették.

Embereket ábrázoló alakok

A televízió előtt a kedvenceiknek itthon szurkolók viszont gyakran azt láthatták, hogy a lelátókról gyakran százak ülve vagy állva figyelték az eseményeket, biztatták sajátjaikat, néhol még némi hangzavar is kialakult.

– A látvány csalóka képet festett, ugyanis a sorok üresen tátongtak – mondta az Északnak Budapesten Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. – A székekre embereket ábrázoló alakok kerültek, ahogyan ezt már a labdarúgó-mérkőzéseken és más eseményeken korábban megszoktuk, akárcsak azokat a hangeffektusokat, amelyek a képernyőkről „lejöttek”. A pár tucat vagy a néhány száz jelenlévő természetesen nem belógott, esetleg valamilyen módon beszivárgott ottani lakos, esetleg turista volt, hanem akkreditált személy. A hivatalos közreműködők – a belépésre jogosító kártyával rendelkező edzők, versenyzők, sportvezetők, nemzetközi tisztségviselők, rendezők, biztonsági alkalmazottak és így tovább – együttes jelenléte keltette azt a hamis képet, hogy voltak nézők. Egyébként nehéz volt megszokni ezt a különleges helyzetet, de sportolóink, amint erről a kiváló teljesítmények árulkodtak, túltették magukat a zárt kapukon.

(A borítóképen: Kulcsár Krisztián szerint nehezen szokták meg a versenyzők, hogy nem voltak nézők)