„Bármi szépet csináltunk, utólag csapódott le”

Várhatóan lehet ebben az évben Ezrek operája Miskolcon. Nem látni viszont, milyen szervezeti formában éledhetne újra, folytatódhat-e maga az operafesztivál, amely idén ünnepelhetné alapításának huszadik évfordulóját.

Talán a nyár közepe

Az első operafesztivált 2001-ben tartották Miskolcon. A rendezvény azóta nemcsak a városhoz nőtt hozzá, de része lett a nemzetközi kulturális színtérnek is. A mai nevén Bartók Plusz 2015-ben elnyerte a kiváló minősítésű művészeti fesztivál címet, és csatlakozhatott a minősített európai fesztiválok közösségéhez. 2020 volt az az év az alapítás óta, amikor megszakadt a sorozat. Nem lehetett operafesztivált rendezni. A jelek szerint erre – a koronavírus-járvány mellett finanszírozási okokból – idén sincs esély.

Egy részét viszont talán megtarthatják. A határon túl is jegyzett programnak 2012 óta fontos, minden évben visszatérő eleme az Ezrek operája, amely az operairodalom remekeit mutatja be, általában formabontó helyszíneken. „Nem kellenek előtanulmányok, hogy az opera elérjen a szívünkhöz” – fogalmazott a bevezetés évében Kesselyák Gergely.

A fesztiváligazgatótól tudjuk: a Filharmónia Magyarország által komolyzenei fesztiválok számára kiírt és általuk is lebonyolított pályázaton az Ezrek operája projekttel 15 millió forintot nyertek. Ez azonban a teljes költségnek csak a töredéke. Ahhoz, hogy legyen belőle előadás 2021-ben, még más feltételeknek is teljesülniük kell. Koprodukciós partnerrel tárgyalnak.

A Kesselyák Gergely által elmondottakból idézünk:

„Az Operaház a fesztivál számára nehéz időkben már segített nekünk. Részleteket egyelőre nem mondhatok, de ha a tárgyalások úgy haladnak, ahogyan ez most kinéz, akkor az Operaház komoly nagyszínpadi premiert tartana Miskolcon.”

Az Operaház partneri közreműködése mellett az önkormányzat és az önkormányzati intézmények segítségére is számítana a fesztivál, hogy a helyszínként leginkább szóba jöhető jégcsarnokot operai játszóhellyé alakíthassák.

„Az önkormányzat részéről azt kaptam, hogy ez a projekt nagyon erős támogatást élvez: jöjjön létre. És minden segítséget megkapunk, ha a pályázati pénz erejéig az Operaház eljön, legyen olyan színpad, ahol az előadást el is tudják játszani” – emelte ki Kesselyák Gergely. A 2021-es Ezrek operája akár május-június fordulóján is lehetne, de ez a vírushelyzet miatt még minden érintett számára korai időpontnak tűnik. Valószínűbb a nyár közepe – derült ki a fesztivál­igazgatóval folytatott beszélgetésből.

Elfogy a pénz

A jó hír ennyi. Az operafesztivál folytatását, az újrakezdés lehetőségét szűkíteni látszik a tény, hogy a fesztivált szervező Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. a tavalyi 74,6 millió forint helyett idén csak 10 milliót kap az önkormányzattól, és a városházának nincs egyértelmű, nyilvános üzenete a közösség számára: mi a terv, milyen jövőt szánnak ezek után a fesztiválnak.

Az iroda fennmaradására szánt pénz júniusig tart ki, és július 1-től nem látszik a jövő – Kesselyák Gergely hozzátette: nincs felhatalmazva rá, hogy erről nyilatkozzon, ezért csak azt mondhatja el, amit vele közöltek.

„Engem az önkormányzat arról biztosított, hogy szeretnék, ha valamilyen formában megmaradna az operafesztivál brandje, jövőbeni újraélesztésének a lehetősége. Erre keresik a megoldásokat. Nekem erről az a személyes véleményem, hogy ha nincs rá pénz, meg kell próbálni valahogy átteleltetni a fesztivált, reménykedve abban, hogy egyszer majd csak lesz rá pénz” – fűzte hozzá.

Azt is megfontolásra ajánlotta: nemcsak az önkormányzatnak nincs pénze, de azt sem lehet tudni, hogy mit hoz a járványhelyzet, illetve hogyan rajzolódik át Magyarország fesztiváltérképe, és ez a változás milyen lehetőséget hagy a Bartók Plusz számára.

Ha nincs rá pénz, meg kell próbálni valahogy átteleltetni a fesztivált, reménykedve abban, hogy egyszer majd csak lesz rá pénz – Kesselyák Gergely

Vérző szívvel

„Ahhoz, hogy ez nemzetközileg jól artikulálható fesztivál legyen, legalább félmilliárdos költségvetése kellene legyen. Sokszor elmondtam, talán érdemes újra: ez nem az én nagyzolásom. Amikor húsz éve megalapítottuk a fesztivált, a második évben 386 milliós költségvetésünk volt. Ez ma 800 milliónak felelne meg. Már akkor is lehetett tudni, hogy tíz napon keresztül, világviszonylatban komolyan vehető szereplőkkel operát játszani, felkerülni Európa kulturális térképére és rajta is maradni: ennyibe kerül. Nem arról van szó, hogy ne lehetne kevésbé drága énekeseket szerződtetni, mert attól az előadás még lehet akár jó is. De ha nem lépnek fel időről időre a trendi énekesek, a fesztivál helye nem ott lesz a világban, ahová 2001-ben, az alapításkor az akkori kormány, az akkori önkormányzat és mi magunk is szántuk.

Nemcsak az a kérdés, van-e ma az önkormányzatnak arra pénze, hogy az irodát fenntartsa. Hanem hogy van-e arra ma Magyarországon valakinek pénze, hogy egy ilyen fesztivál programját finanszírozza. Ha nincs, vérző szívvel bár, de azt mondom: nincs miért fenntartani egy irodát.”

A nyilatkozatban előkerült az a szempont is, hogy az operafesztiválnak egész eddigi működése idején nem sikerült elérnie, hogy kiszámítható költségvetése legyen: a kalkulálható önkormányzati juttatás mellett mindig is szükség volt központi támogatásra, amelynek az összege mindig az adott évben, az utolsó pillanatban vált véglegessé. A program szervezése és meghirdetése ezért nem igazodhatott a kulturális turizmus szokásaihoz. A külföld egy-másfél évre előre gondolkodik – az idei programnak már legalább tavaly ismertté kellett volna válnia hozzá, hogy igazi nagy turistacsoportok utazzanak ide.

„Bármi szépet csináltunk, utólag csapódott le. Azért tettünk is sokat érte, hogy lecsapódjon” – hozta példának a Bartók Plusz médiajelenlétét Kesselyák Gergely: a magyar kulturális vállalkozások büszkék lennének az operafesztiváléhoz mérhető mennyiségű és minőségű nemzetközi sajtómegjelenésekre.

(A borítóképen: Pietro Mascagni Parasztbecsület című művét az Ezrek operája sorozatban 2019-ben mutatta be a Bartók Plusz, a miskolci Kálvária-dombon)

Felhívta a világ figyelmét

„A nyugati operaélet fantasztikus és gazdag. Ha itt ugyanazt játsszuk, miért jönnének ide?” – Kesselyák Gergely kérdése a jövőre mutat, de az operafesztivál múltját is érinti.

Az operafesztivált az első évtizedben az a törekvés jellemezte, hogy az egykori vasfüggöny mögötti területekről kínáljon mustrát: milyen a slágeropera-repertoár kelet-közép-európai megfogalmazása.

A második évtizedben szintet lépett a Bartók Plusz – földrajzi határok feletti feladatot vállalva hívta fel magára a figyelmet. A Bartók Plusz vállalta a huszadik századi nem eléggé ismert, de szép és szerethető művek bemutatását, amelyek alkalmasak a tévképzet eloszlatására, hogy a huszadik századi komolyzene csúnya és élvezhetetlen. Korngold és Nino Rota került színre, azzal a szándékkal, hogy a harmadik évtizedbeli folytatásban visszanyúljanak a gyökerekig, és feltárják a világ számára a közép-európai zene, az innen érkezett szellemi gazdagság értékeit a nagykorúvá váló fesztivál névadója, Bartók Béla korából és az utána következő időkből.

Kesselyák Gergely fesztiváligazgatóként pedig a világ zeneszerzőihez intézett kiáltványt: hozzák létre az új népoperát, „amely egyesíti a mai musicalek népszerűségét a komolyzene iránt támasztott legmagasabb esztétikai-minőségi elvárásokkal, és ezzel Mozart, Verdi és Puccini szellemiségéhez tér vissza”.

Ez az opera megújításának és megmentésének missziója – egyedi gondolat, Kesselyák Gergely messzire látszó eredeti ötlete. Felsejlik a programból és a gyakorlatból, hogy az operafesztivál mennyivel több mint egy rendezvénysorozat. Az operaíró verseny új, érdekes és fontos megvilágításba helyezte az operafesztivált.

„Nem tudom” – feleli Kesselyák Gergely a kérdésre: mi lesz most mindezzel, ha nem lesz Bartók Plusz.

„Nem önös érdekek vezetnek. A szívem legmélyéig meg vagyok győződve róla, hogy erre szüksége van a világnak. Benne van a pakliban, hogy mint más magyar kezdeményezés, valahol máshol teljesül be. Reménykedem, hogy nem így lesz.”

A négy versenyre több tucat opera született. Hogy a világ gazdagabb lett ennyi művel, abban a Bartók Plusz is részes – hívja fel a figyelmet Kesselyák Gergely.

A máig utolsó verseny után a Luciano Pavarotti Alapítvány ajánlotta fel, hogy az ötödik pályázatot már együtt írják ki a Bartók Plusszal. „El is kezdtünk ezen dolgozni, csak közben az operafesztiválra rájárt a rúd” – emlékeztet a fesztiváligazgató.

Fesztiváltörténet

A Bartók Plusz Operafesztivált (2012-ig Bartók + … Miskolci Nemzetközi Operafesztivál néven) 2001 óta rendezik meg.

A fesztivál alapítói Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatója, Müller Péter Sziámi költő, dalszerző, énekes, filmrendező, kulturális szakember és Kesselyák Gergely Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, karmester, operarendező nevéhez fűződik. Az operafesztivál néhány év alatt a közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot. A rendezvényt a legutóbbi időkig a legmeghatározóbb Bartók-fesztiválként tartották számon.

A fesztivál korábbi igazgatója, 2004-től Bátor Tamás operaénekes volt, 2011-től Kesselyák Gergely kapta a megbízatást.

Ezrek operái Miskolcon

2012 – Giacomo Puccini: Tosca (rendező: Vidnyánszky Attila)

2013 – Giuseppe Verdi: Traviata (rendező: Anger Ferenc)

2014 – Giuseppe Verdi: Aida (rendező: Mohácsi János)

2015 – Giuseppe Verdi: A trubadúr (rendező: Galgóczy Judit)

2016 – Georges Bizet: Carmen (rendező: Kerényi Miklós Gábor)

2017 – Kodály Zoltán: Székely fonó (rendező: Michał Znaniecki)

2018 – W. A. Mozart – Szüts Apor: RockGiovanni (rendező: Vlad Troickij)

2019 – Pietro Mascagni: Parasztbecsület (rendező: Paolo Panizza)

2020 – a fesztivállal együtt elmaradt

2021 –?