Fotókon a szenvedélye

Kedden nyílt meg, és egészen november 13-ig tekinthető meg Lové á vélo – Bicós játékok címmel Jean-Marie Cador hazánkban élő francia fotográfus kiállítása az Ifjúsági és Szabadidő Házban. A művésszel a megnyitó előtt, még a kiállítás rendezése közben beszélgettünk, így megtudtuk, hogy a hetvenes évek második felében lakókocsis kirándulásokra jártak

az akkori keleti tömb országaiba a családjával, eközben szereztek magyar ismerősöket és szerettek bele úgy hazánkba, hogy végül a nyolcvanas években ideköltöztek.

Ahogy meséli, már kicsi korától rajzolt, és nagyon hamar elkezdett fotózni. Az első gépével az idős embereket fotózta és a bicajokat.

– Rajzoltam, és a sport is jól ment, de egyébként rossz tanuló voltam, így magántanár segítségével sikerült leérettségiznem. Testnevelő tanár szerettem volna lenni, nem sikerült azonban a felvételim, így egy művészeti iskolába mentem Le Mont-ba, ahol volt egy fantasztikus fényképésztanárom, aki az építészettel is foglalkozott. Ő mutatott nekem trükköket, ötleteket a képkivágás, retusálás terén. De nem volt igazán az én világom ez az iskola, így mégis visszatértem a sporthoz és a testnevelő tanári pályához. De továbbra is mindig rajzoltam és fotóztam – mondja a tanulmányairól.

A kétkerekűekhez való vonzódása végigkísérte az életét, versenyzett is, például a Paris–Brest–Paris 1200 kilométeres versenyen. Ahogy a fia is, aki magyar bajnok volt és világbajnokságon is képviselte Magyarországot.

Jean-Marie 53 évesen Budapestről hazakerékpározott az édesanyjához Dél-Franciaországba. Erről a nagy túráról írta az első könyvét. A negyedik 2018-ban jelent meg, természetesen mindegyik a kerékpározáshoz kapcsolódik. Magyarországon kerékpáros kirándulásokat, teljesítménytúrákat szervezett, például Balaton-köröket, a Bakonyban vagy éppen Budapest és Bécs között.

Mint mondja: a kerékpár egy műalkotás, egy remekmű, környezetbarát és ettől lehetünk gyors emberek.

Különleges kerékpárok

A kiállításon a fotók és akvarellek mellett néhány igazán különleges kétkerekű is megszemlélhető, így például azok a több mint százéves kerékpárok, amelyeket Droppa Györgytől kapott, és amelyek a környezetvédő, politikus szüleié voltak. Vagy éppen az, amelyet Jean-Marie édesanyja használt.

– Ez egy belga kerékpár, amit a portyázó németek vittek magukkal a II. világháborúban Franciaországba, és így került a háború után a nagyapámhoz, és lett az édesanyámé. Itt van rajta még az a saját készítésű gyerekülés is, amin én utaztam kisgyerekként – mutatta meg nekünk.

A kerékpáros kultúra mellett a francia–magyar kapcsolatot, egymás kulturális értékeinek megismerését is fontos feladatának tartja. Ennek vannak egészen érdekes hozományai is, mint meséli, például a könyveit is fordító egyik hölgy ennek hatására költözött ki Normandiába.

(A borítóképen: Jean-Marie Cador a több mint 100 éves kerékpárokkal)