Májusi esővel is jólesett a sertéspörkölt Pereces-Erenyőben

Amikor harmadszor is zápor viharzott keresztül Pereces- Erenyő óriás tisztásán, senki sem gondolt arra, hogy az alaposan átázott, ünneplő tömeg ismételten visszatér a kislevelű tölgyfák alól a csupa víz tisztásra, számolt be a 60 évvel ezelőtt történtekről 1964. május 1-i számában az Észak-Magyarország. A cikkből kiderül, pedig éppen így történt. Harmadszor is visszatértek a majálisozók.  Lerázták kalapjuk szegélyéről, esernyőjük pereméről a vizet, és újból ott tolongtak a friss ácsolatú színpad előtt, no meg az alkalmi  halászcsárda előtt — röviden: ki-ki ott, ahol kedve tartotta. Mert a rendkívül jó szervezés mindenkinek igénye szerint gondoskodott szórakozásról, pihenésről, ételről, italról, a gyerekeknek és az óvodásoknak a felügyeletéről. 

Étel-ital volt bőségesen

Az újságíró szerint mintegy ezer vidám ember tarkállott az óriási réten; étel-ital bőségesen volt. Kivonult ugyanis az Üzemélelmezési Vállalat is, és így legtöbben frissen készült sertéspörköltet fogyasztották, rizzsel és savanyúsággal az erdei „terülj asztalkámon”. A „vezéri” sátorban kedves vendégekre bukkant a hatvan évvel ezelőtti szerző; a Diósgyőri Gépgyár vezetői együtt ünnepeltek a Kelet- szlovákiai Területi Tanács hattagú küldöttségével, amelyet Juraj Krempa titkár vezetett. 

A gépgyár vezetői ajándékokkal kedveskedtek csehszlovák barátaiknak, akik nagyon kellemesen érezték magukat Pereces-Erenyőn.  „Az ünnep minden percéhez való ragaszkodás érthető, hisz igazi munkásünnepnek voltunk szemtanúi az erenyői öreg tölgyek alatt" – írta 60 éve a megyei napilap.