Megoldatlan probléma az elöregedés vármegyénkben is

 Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021. januárjában 1 976 666 fő 65 év feletti élt, 2022. januárjában pedig már 1 990 342 fő. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében két éve 122 682 fő, tavaly pedig 123 150 fő 65 év fölötti volt életben. A jelenséget és a vármegyénket érintő tendenciát jártuk körül Mihályi Helga demográfus szociológussal, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének mesteroktatójával.

- A statisztikai adatok visszaigazolják a magyar társadalom elöregedését. 2011 után tavaly volt a legalacsonyabb a születések száma az elmúlt száz év viszonylatában Magyarországon. 90 ezer alatti számú gyermek született. Szemben a házasságkötésekével, ami növekedett (2017-ben 50 572 volt, 2022-ben már 63 967), de az adatok azt mutatják, hogy ez nem hozott magával kellő gyermekvállalási kedvet. A jelenség egyébként nem magyar sajátosság, hiszen Nyugat-Európában a fejlett államok mind ezzel a problémával küzdenek, akárcsak Dél-Korea, Kína és Japán – sorolta a demográfus.

Borsodban több a gyermek

Vármegyénkben kicsit jobb a fiatalok és az idősek aránya.

- Borsod-Abaúj-Zemplénben, illetve az Észak-magyarországi régióban árnyalja a képet, hogy a születések száma az országos átlaghoz képest picit magasabb. Hogyha a teljes vármegyei népességet nézzük, akkor a gyermekkorúak aránya kicsit magasabb, mint más vármegyékben, mivel többen születnek, így a koreloszlás is jobb, mint Magyarország más területein. Ennek az az oka, hogy jellemzően a szegényebb, hátrányosabb helyzetű régiókban, országokban születik sok gyermek, mivel a család gazdasági előmenetelét várják ettől. A jólétben pedig kevés gyermek születik. A mi vármegyénkben ehhez még hozzáadódik a roma családok gyermekvállalási kedve. Ugyanakkor az elöregedés, mint folyamat hatásai itt is érvényesülnek. 

Miskolcon és a nagy városokban ez erőteljesebb. Vidéken és a kis településeken valamivel kedvezőbb a helyzet, de ehhez hozzájön még az elvándorlás tényezője – hívta fel a figyelmet a szociológus.

Tovább élünk, de betegen

Az elöregedés, mint folyamat számos társadalmi problémát generál.

- Európában szinte minden országban és nálunk is a nyugdíjrendszer gazdasági fenntarthatósága az egyik legégetőbb kérdés. 

Így az aktív korúakra és a munkaképes korúakra jutó nyugdíjasok aránya, vagyis az eltartottsági ráta egyre kedvezőtlenebb. Ez további társadalmi problémákat vet fel, hiszen azzal, hogy hosszabb ideig élünk, ami önmagában pozitív, az egészségügyi és a szociális ellátó rendszer is egyre inkább leterhelté válik és kapacitáshiányos. A társadalmi változást ez a szféra nem tudja lekövetni. Családon belül, sőt akár intézményi keretek között is nehézségeket okoz, hogy a magatehetetlen rokonok ellátását hogyan oldják meg. Tehát a hosszú életkor nem feltétlenül jár együtt jobb életminőséggel. Mindazonáltal hazánk eléggé hátul áll a születéskor várható élettartam és a 60 év utáni várható egészséges életévek tekintetében is, főleg a férfiak esetében – emelte ki Mihályi Helga.

Az Eurostart 2021-es statisztikai adatai alapján az Európai Unióban a születéskor várható élettartam 80,1 év. Spanyolország vezeti az országok listáját a maga 83,3 évével, hozzá csatlakozik Svédország 83,1 évvel, de Luxemburg és Olaszország is a lista elején áll a 82,7 évvel. Magyarországon ez az adat 74,3 és azon belül is Észak-Magyarország rossz helyzetben van a 72,1 várható életévvel. Ennél már csak Bulgáriában élnek kevesebbet, 69-71 évet. Budapesten a ksh 2022-es adatai alapján a születéskor várható élettartam nők esetében: 79,9 év, férfiaknál: 74,2 év. Észak-Magyarországon ez az adat nők esetében: 77,6 év, férfiaknál: 70,39 év.

Eltűnőben a nagy családok

Nagy kincs a nagymama, nagypapa közelsége. A KSH 2021-es adatai szerint országosan átlagosan 2,3 fő él egy családban. Budapesten ez az adat csak 2,1 fő, Észak-Magyarországon pedig 2,4 fő, ami nem különbözik a többi régiós adattól. A legkevesebben a vármegyei jogú városok családjaiban élnek, átlagosan mindössze ketten.

- A statisztikák azt mutatják, hogy eltűnőben vannak a több generációs családok és háztartások. Egyre több az egy személyes háztartás, különösen városi keretek között. Az idősek segítsége a gyermekeik, unokáik felé manapság inkább anyagiakban nyilvánul meg, vagy szabad- és ünnepnapokra korlátozódik. Sőt az is gyakori, hogy a családi generációk több országnyi, vagy kontinensnyi távolságra vannak egymástól. Ilyenkor általában interneten tudják tartani egymással a kapcsolatot. Ennek köszönhető, hogy egyre több szépkorú tanulja meg a digitális vívmányok használatát. Aki viszont nem ismeri ezeket, főleg vidéken, az hátrányba szorul. A nagy távolság miatt a személyes kapcsolat hiánya a fiatalok és az idősek életében is nagy veszteség – hangsúlyozta a szakember.