Harmincéves a miskolci bölcsészkar

Milyen a miskolci bölcsészkar, milyen egyedi vonásai vannak az itteni képzésnek?

Három évtized alatt nagyon sokat változott, fejlődött, gazdagodott karunk struktúrája, képzési és kutatási portfóliója is. Három tudomány- és képzési területet művelünk: a bölcsészettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi képzésterületeket. Emellett unikális képzéseink is vannak, ilyen például a kulturális antropológia alapszak, és most már angol nyelvű képzéseket is indítunk. Ami külön értéke ennek a viszonylag fiatal bölcsészettudományi karnak, hogy nagy hangsúlyt kap a képzési portfólió gazdagsága, illetve nagyon fontos sajátosságként emelném ki a régióhoz kötöttségünket is.

Ez utóbbi, vagyis a régiós szerep mennyire befolyásolja azt, hogy piaci igényekhez igazítsák a képzést?

Nagyon erőteljes a beágyazódásunk a régió munkaerőpiacába, kutatási területeink fókuszában is igyekszünk megjeleníteni a regionális problémákat, illetve rendkívül szoros kapcsolatot ápolunk a köznevelési, közoktatási, önkormányzati és szociális intézményhálózattal, mint potenciális munkáltatókkal is. Nagyon fontos például a pedagógusképzési területen, hogy a hallgatóink lehetőség szerint minél nagyobb mértékben a város és a környező területek közoktatási, köznevelési intézményeiben töltsék szakmai gyakorlatukat. Ez igaz az osztatlan tanárképzésben és a gyógypedagógiai alapszakos képzésben résztvevők esetében is.  

A társadalomtudományok területén is megjelennek a piaci igények?

A város és a megye számos szociális intézményével van nagyon szoros szakmai együttműködésünk, ahová szakmai gyakorlatra mennek a hallgatók. Kutatási témául választanak olyan társadalmi kihívásokat és problémákat, amelyeket az adott intézményrendszerben dolgozó kollégákkal közösen tudnak megvitatni, gyakran ott bukkannak ezeknek a jelenségnek a nyomára.  

Az idegennyelvi képzések esetében mennyire keresett ma az itt végzettek tudása?  

A munkaerőpiac ma kifejezetten preferálja a megfelelő idegen nyelvi tudással, a klasszikus bölcsészképzésben résztvevő hallgatóinkat, prezentációs és kommunikációs készségekkel rendelkező fiataljainkat. Ezért is indítunk most például olyan szakirányú továbbképzést is, amit a versenyszférában, multinacionális céggel való együttműködésben fogunk kialakítani. De említhetném például egy rendkívül sikeres képzésünket, a coach képzést is.  

Már volt szó népszerű szakokról, de melyek a legnépszerűbbek?  

Hogy mely szakok népszerűek, az érdekes módon ciklikusan, bizonyos mértékig kiszámíthatatlanul változik.  Ami 10-15 évvel ezelőtt nagyon népszerű volt, az mára nem az, és fordítva. Most a gyógypedagógia az egyik legnépszerűbb szakunk, az anglisztika a másik, ami szintén nagyon népszerű, illetve a szociális munkás képzés. A szakirányú továbbképzések közül pedig a coach képzés hihetetlen létszámot vonzott.  

A pedagógusképzés egyre gyakorlatorientáltabb tudással vértezi fel a hallgatókat. Hogyan segíti ennek a tudásnak a megszerzését az egyetem?

Az idei évtől megváltozik a tanárképzés, most már az elsőéves hallgatókat is kivisszük az iskolába, nem azért, hogy ők ott órát tartsanak, hanem azért, hogy megismerhessék az iskolai munkát, az iskola légkörét. Legyenek részesei azoknak a szervező, oktatást előkészítő, óra utáni foglalkozásoknak, amelyek az iskola életét adják. Így amikor már a tanításra kerül a sor, addigra már „otthon van” az intézményben.

Mekkora a lemorzsolódás a karokon?

Ez egy nagyon összetett jelenség, ugyanis a lemorzsolódás jelensége azt jelenti, hogy a hallgató a tanulmányait nem végzi el sikeresen, nem veszi át a diplomát, illetve eltávozik az intézményből. De már maga a fogalom értelmezése is e tekintetben nehézkes, mert a hallgatók például gyakran elmennek passzív félévre. Ennek is nagyon sok oka lehet. Ott már nehezebb visszaléptetni a fiatalt a rendszerbe, mert munkahelyet talál, vagy külföldre megy például. Van, akinél kifejezetten a tanulmányaiban való elakadás okozza, hogy megfordul a fejében ilyesmi. Őket mindenképpen megpróbáljuk egyéni mentorálással, támogatással segíteni, hogy eredményesek legyenek. Próbáljuk azt is kiszűrni, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek kritikusak ilyen szempontból, és igyekszünk célirányos segítséget nyújtani, felzárkóztató kurzusokat hirdetni.

Hogyan segítik még a hallgatók sikeres előmenetelét, különös tekintettel azokra, akik elsőévesekként kezdik meg tanulmányaikat?

A tanulmányi rendszerben indítottunk például egy úgynevezett „Gólya kurzust” az elsősöknek, ami egy bevezető kurzus, és amelyből sok hasznos információt kaphatnak hallgatóink. Például arról, hogy milyen kérvényt kell kitölteni, kihez fordulhatnak bizonyos esetekben, mit kell csinálni tipikus, a személyes életükben keletkezett vagy a tanulásuk útjában álló problémák esetében. Ezek az ismeretek segítik a diákokat, és csökkentik azt a fajta lemorzsolódást, amely az információhiányból, esteleg valamiféle megrekedésből eredhet.

Menyire könnyű vagy nehéz elhelyezkedni ma bölcsészdiplomával? Mi a tapasztalatuk?  

Nagyon pozitív az összkép. Már nemcsak a végzést követően, hanem gyakran a végzés előtt is el tudnak helyezkedni hallgatóink, gondolok itt a pedagógusképzésben résztvevőkre. Az intézmények már az utolsóéves hallgatókat is igyekeznek „kivinni”, ami nem szerencsés, mert munka mellett nehezebb lesz befejezni a képzést. Most végeznek az első gyógypedagógus hallgatók is, biztos, hogy nem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel, jelenleg ugyanis hozzávetőleg 30 százalékos a szakember-ellátottság ebben a térségben. Nem tudok olyan területet mondani, ahol vélelmezhető, hogy különösebb fennakadást jelent a munkaerőpiacon való elhelyezkedés.  

Mely területek a legnépszerűbbek a diploma után?  

Nagyon széles a paletta, hogy hová mennek a hallgatóink. Mondok két példát, nálunk végzett az énekes, dalszerző ByeAlex éppúgy, mint dr. Kecskés Judit dékánhelyettes, aki volt hallgatónkból kollégánk lett. Nagyon sokan dolgoznak multinál HR-sként, különböző projektekben, közművelődési intézményekben és még rengeteg más helyen. De említhetném a politikától kezdve az élet számos területét, a médiát, a szociális szférát és az önkormányzatokat is. Amire nagyon büszke vagyok, hogy a volt hallgatóink már sok középiskolában ott vannak, tanítanak. A 30 éves jubileum arra is nagyszerű lehetőséget adhat, hogy egykori diákjainkkal együtt ünnepeljünk majd.