Két meghatározó szőlészre emlékeztek Tarcalon

A magyar szőlészet két kiemelkedő alakjára, Mathiász Jánosra és Kosinsky Viktorra emlékeztek a szervezők és a résztvevők azon a szakmai konferencián, amelyet a Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) hívott életre Tarcalon, a Rákóczi Szüretelőházban. Mint elhangzott, mindketten sokat tettek egyebek mellett azért is, hogy a szőlőgyökértetű, vagyis a filoxéra járvány után újra szőlővel népesüljön be a Tokaji Borvidék. Mint elhangzott, Tokaj-Hegyalját a szőlészet és a borászat tette ismertté a világban. Ahhoz, hogy ez így legyen, sok ember áldozatos munkája volt szükséges. Közülük kettőről, Mathiász Jánosról és Kosinsky Viktorról emlékeztek meg a Tarcalon megrendezett konferencián. Az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke, Prof. Dr. Stumpf István szerint nemcsak a szőlészeknek-borászoknak, de a mai diákoknak, a leendő szakembereknek is sokat tud nyújtani egy-egy ilyen szakmai konferencia. A Tokaj-Hegyalja Egyetem a múltat olyan erőforrásként használja, amely a jövőnek is utat mutat – hangoztatta. Megemlékezésében kifejtette: Mathiász János eredetileg jogász végzettségű jurátus volt Kassán, és viszonylag későn, 42 évesen kezdett el hivatásszerűen foglalkozni a szőlőnemesítéssel. Pályája során mintegy 3700 fajtát nemesített, ami egyedülálló a világon - közölte. Fertőzésmentes kecskeméti területéről több vagyonnyi egészséges szőlővesszőt küldött Tokaj-Hegyaljára a filoxéravész utáni szőlőtelepítésekhez, de jutott ezekből a világ minden tájára is. A legismertebb fajták között említette az elnök a szőlőskertek királynőjét, amely talán a legismertebb eredménye a Mathiász munkásságnak. A neves szőlész maradandót alkotott Tokaj-Hegyalján, de komoly szerepe volt az alföldi szőlőtermesztés elterjedésében, hiszen olyan fajtákat nemesített, amelyek az ottani talajviszonyokon is termőre fordultak – tette hozzá dr. Stumpf István.

Családi visszaemlékezések

A rendezvényen részt vettek a két legendás szőlész leszármazottai: dr. Kosinszky György, a Széchenyi Társaság tagja, valamint Mathiász Erzsébet Viktória, a Mathiász Életmű Program elnöke, akik családi visszaemlékezésekkel színesítették a programot. Mathiász Erzsébet egyebek mellett arról beszélt, hogy Mathiász János meghonosította a csemegeszőlőket Hegyalján, amelyek addig nem voltak elterjedtek a borvidéken. Felidézte azt is, hogy Mathiász életében 200 világversenyt nyert abban az időszakban, amikor szemben a mai gyakorlattal még csak egyetlen ilyen díjat osztottak ki. Szőlőtőkéi Európán kívül eljutottak például Kaliforniába, Argentínába, Izraelbe, Tunéziába, vagy a Krím-félszigetre is. Dr. Kosinszky György azt emelte ki, hogy nagyapja – valamint a hozzá hasonló területen dolgozó édesapja is – nemzetközi szinten is kiválóan tudták képviselni a magyar érdekeket, a jó külföldi tapasztalatokat, gyakorlatokat pedig hazahozták.

Hegyalja megmentője

A Tokaj-Hegyalja Egyetem 2021-es megalakulása óta számos konferenciát szervezett és bonyolított le. Az intézmény rektora, dr. Horváth Ágnes szerint ezek az események jól illeszkednek az egyetem céljaihoz, hiszen azt szeretnék elérni, hogy nemzetközi szőlész-borász elitképző központ alakuljon ki Tokaj-Hegyalján. Az ehhez vezető úton akár bizonytalanná is válhatnának, ha nem lennének előttünk olyan elődök, akik bebizonyították: itt is lehet nemzetközi szinten kiemelkedőt alkotni - mondta. A rektor felidézte, hogy Arany János így írt a neves szőlészről: „Mathiász János olyan a szőlészetben, borászatban, mint Petőfi a költészetben.” Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly volt 100 éve, hogy Mathiász János elhunyt. Véleménye szerint az évforduló kiváló alkalmat adott volna arra, hogy az ikonikus szőlész munkásságára méltó módon felhívja a szakma az utókor figyelmét, de azt a lehetőséget elszalasztotta az ország. 

Bordal-túrát szerveznek

Ezért szervezték a konferenciát most abból az apropóból, hogy idén ünnepeljük Mathiász János születésének 185. évfordulóját. Kiemelte: a Petőfi évfordulóról is megemlékezik az egyetem. Erre egy különleges, úgynevezett bordal-túrát szerveznek a borvidéken, amely során több borászati helyszínt felkeresve Petőfi bordalokat szavalnak majd. Idősebb Kosinsky Viktort úgy emlegetik, mint Hegyalja megmentője. A konferencián az ő munkásságáról is hallhattak a résztvevők, mégpedig dr. Bene Zsuzsanna, a THE oktatási rektorhelyettese tolmácsolásában. Az előadó kiemelte: neki köszönhető, hogy a furmint és hárslevelű fajták dominánsak lettek a Tokaji Borvidéken. Mindezeken túl a filoxéra vész után ő volt megbízva a területek rekonstrukciójával és az ő döntése volt, hogy ezek a fajták kerüljenek a borvidékre.