Őshonos halak végzetét hozta el a szárazság

Tömeges halpusztuláshoz vezetett, hogy az idei aszály miatt megyénkben is több patak kiszáradt. Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület halőrei például a Bársonyos-patak medrében végeztek halmentést július elején. A visszamaradt gödrökből közel 40-45 kilogramm zömében védett, szivárványos öklét, továbbá kisebb arányban csík- és küllőfajokat szállítottak el a Hernádba. Emellett 300-400 különböző életciklusú kecskebékát is megmentettek – írja közösségi oldalán a szervezet. A jelenségről és az emberek felelősségéről a megyei horgász egyesületek szövetségét kérdeztük. 

- A legtöbb kis patak kiszáradt a megyében és ahol nem történt halmentés, ott sajnos az őshonos halak elpusztultak – mondta dr. Kovács Gy. Zoltán, a Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének (Hebosz) elnöke. – 37 kilométeres szakasszal rendelkezik szövetségünk a Tisza-tó felső végétől egészen Tiszatarjánig. És a Rakacai-tó is hozzánk tartozik. Nagy szerencse, hogy a víz oxigénszintjével ezeken a helyeken egyelőre nincs probléma, ami talán a hűvös éjszakáknak tudható be. Viszont a vízszint jelentősen csökkent. Ha tovább folytatódik a melegedés, akkor már a vizek oldott oxigénszintje is elkezdhet süllyedni, ami nagy halpusztuláshoz vezethet. 

Az emberi tényező, esetenként gondatlanság is rontja a helyzetet. 

- A napokban lehetett róla olvasni, hogy a Tarna-patak vizét illegálisan elgátolták, kiszivattyúzták és öntözésre használták. Sárospatak és Sátoraljaújhely térségében időnként szintén előfordul, hogy a Bodrog holtágából engedély nélkül szivattyúznak. Szolnokon pedig vízhiánnyal küzdenek, ezért elkezdték a Kiskörei víztározóból kiengedni a vizet. Emiatt a Tisza-holtágak vízellátása és a talajvíz szintje is csökkeni fog. Két-három éve a Magyar Országos Horgász Szövetségen keresztül lehetőség nyílt olyan vízforgató berendezésekre, aggregátorokra, szivattyúkra pályázni. Ezek a víz oxigénhiányos állapotának kiküszöbölésével elősegítik a halvédelmet. A víz felső részének forgatását jobb híján hajókkal is meg lehet oldani. Az aszály válogatás nélkül lecsap az őshonos és az invazív halfajokra is. Az invazív fajok ökológiai halászatára és gyérítésére azonban engedélyt lehet kérni a kormányhivataltól. A Mályi-tavon például a kifejezetten kártékony és szapora, invazív törpeharcsa pusztult tömegesen – magyarázta a szakember. 

Káros lehet a túletetés

A horgászat továbbra is inkább esti, hajnali hobbi, viszont azt megválaszthatjuk, hogy hol telepedünk le.

- Mi arra bíztatunk mindenkit, hogy most inkább a természetes, nagyobb kiterjedésű, mélyebb tavakat és folyókat válasszák, ahol állandó a halak utánpótlása. Halőreink a nyári időszakban intenzívebben, hét közben és éjszaka is ellenőrzik az engedély nélküli horgászatot és a szemetelést. QR-kód olvasójukkal azonnal letilthatják az illegálisan tevékenykedő horgászt. Emellett kérjük az embereket, hogy mellőzzék a túletetést. A sok etetőanyag vízbe szórásával előidézhetik a felmelegedett víz erjedését és oxigénhiányos állapotát. Jellemző, hogy a kisebb testű halak tovább bírják ezt. Hogyha a víz 12 százaléknál kevesebb oxigént tartalmaz, előbb a méretesebb halak kezdenek elpusztulni, mivel nekik nagyobb az igényük. A keszegfélék, a süllők és a csukák különösen érzékenyek erre. A ponty viszont sokáig képes életben maradni még akár 2 százalékos oxigéntartalmú vízben is – tájékoztatott az egyesületi elnök.