Fellépnek a kettős minőség ellen

Májustól a kereskedők nem forgalmazhatnak azonos megnevezéssel olyan árukat az Európai Unió tagállamaiban, amelyek között a valóságban jelentős különbségek vannak a termékek összetételében vagy jellemzőiben. A korábban gyakran előforduló kettős minőség a jövőben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít, Magyarországon május 28-tól pedig szankcionálható. Az egyenértékű minőség biztosításának a felelőssége egyértelműen a termék előállítóját érinti, viszont a forgalmazó lesz az, aki ellen első körben a fogyasztó igényt szeretne érvényesíteni. 

Ötéves előkészítés után 

Jó pár éve bizonyítottan egyértelművé vált, hogy más minőségű termékeket, élelmiszereket, kozmetikai cikkeket, szolgáltatásokat kapnak a magyar fogyasztók ugyanattól a gyártótól – emlékeztetett Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke. A probléma felmerülése óta szorgalmazták egy olyan jogszabálynak a megszületését, amely egyértelműen tiltja a vásárlók megkülönböztetését legfőképp azokban a termékkörökben, amelyeket ugyanazon a márkanéven forgalmaznak az egyes országokban. Az ötéves előkészítés után májustól életbe lépő rendelkezés elsősorban a multinacionális gyártókat érinti, de jelzésértékű a kiterjedtebb piaccal rendelkező nagyvállalatok felé is arra, hogy termékeik ne csak egy-egy ország minimális előírásainak feleljenek meg.

„A vásárlói érdekeket védő, most életbe lépő jogszabálynak fontos szerepe lesz az élelmiszer-biztonság javításában, de az életminőség szempontjából is jelzésértékű. Az egységes minőségre vonatkozó előírás betartatása hozzájárul a fogyasztók anyagi javainak a védelméhez is, akik valóban azt kapják majd a pénzükért, amiért fizetni akartak” – fogalmazott Baranovszky György. 

A megtévesztés tilalma uniós szabályának alkalmazását – az Európai Bizottság útmutatása szerint – mindig az átlagfogyasztóra gyakorolt hatás alapján kell majd megállapítani, ami több kérdést is felvet majd a gyakorlatban. Ilyen lehet például, hogy mit jelent majd az, hogy a termékek „jelentős különbséggel” nem forgalmazhatók azonosként. 

Két változat is lehet 

Kérdéses lehet annak megítélése is, hogy milyen objektív tényezők esetén lehet mégis azonos termékként forgalmazni eltérő termékeket – hívták fel a figyelmet a ­Deloitte versenyjogi szakjogászai. Várakozásuk szerint e tekintetben vélhetően nagy szerepe lesz azoknak a nemzeti szabályoknak, amelyek egyes termékek kötelező összetételére vonatkozóan állapítanak meg követelményeket, vagy rendelkeznek például az alapanyagok földrajzi és szezonális elérhetőségéről. Nem kizárt az sem, hogy a jövőben az eddig azonosként forgalmazott, különböző minőségű két termék egy márka két változataként kerül majd a vásárlók elé, amely észszerű megoldás lehet az új szabálynak való megfelelésre. 

A kettős minőség előírása azonban nemcsak a gyártókat, hanem a termékek forgalmazóit is érintheti. Jogsértés esetén a fogyasztóvédelmi hatóságok ugyanis számukra is előírhatják azt, hogy az értékesítés helyén nyújtsanak tájékoztatást arról, hogy a termék nem azonos egy más tagállamban forgalmazottal. 

Ügyelni kell a reklámokra 

„A bizottság állásfoglalása szerint az a kifejezés, hogy azonosként forgalmaznak valamely terméket, azt jelenti, hogy az átlagfogyasztó szemszögéből azonos termékváltozatokról van szó” – világított rá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának vezetője. 

A termékek azonosságát e tekintetben erősíthetik az olyan reklámok, amelyek a tradicionális áru eredetiségére utalnak. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy a több országra kiterjedő reklámkampányok megtervezése során ügyelni kell arra, hogy a termékkel kapcsolatos állítások hogyan befolyásolják a kettős minőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését. A megfontoltság ezen a téren azért is ajánlott, mert a fogyasztók megtévesztéséért Magyarországon kiszabható bírság a gyártó árbevételének 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében pedig, amelyekre leginkább jellemző volt az eddig azonos márkanéven forgalmazott termékek közötti különbség, akár 500 millió forintos tétel is lehet.

(A borítóképen: A termék előállítójáé a felelősség, de a forgalmazó számára is előírhatják a tájékoztatást)