A magyar befektetők még kitartanak

Az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszlépésként meghozott szankciók, az egyes cégek működésére közvetetten ható kormányzati döntések hatására számos nemzetközi gyártó és kereskedő nagyvállalat számolta fel érdekeltségeit Oroszországban az elmúlt két hónapban. 

A magyar vállalkozások egyelőre nem hagytak fel üzleti tevékenységükkel, noha az orosz–ukrán háború fokozódásával a működésüket nehezítő körülmények egyre halmozódnak és súlyosbodnak. A kint dolgozó cégek számára a külgazdasági tárca nem fogalmazott meg ajánlásokat, egyetlen követelmény számukra az, hogy az uniós szankciókat be kell tartaniuk. Ennek ismeretében, a kockázatok felmérésével minden társaság maga dönti el, milyen szinten tartja fenn vagy építi tovább gazdasági kapcsolatait, a külügynek ebbe közvetlen beleszólása nincsen – tudtuk meg Szekeres Istvántól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara orosz tagozatának elnökétől. 

Oroszországban most a gyártással, beruházással, építőiparral, vízgazdálkodással, egészség- és élelmiszeriparral foglalkozó vállalatoknak egyaránt ellátási gondjaik vannak. A nyugat-európai beszállítók nem tudják gördülékenyen biztosítani az alkatrész-utánpótlást a beruházásokhoz, felújításokhoz, és a logisztika sem vált egyszerűbbé. Komoly gondokat és fennakadásokat okoz, hogy Belorusszia nem engedi át az unióból érkező kamionokat, az orosz szállító járművek pedig nem jöhetnek az unió területére – sorolta. 

Az orosz bankokat érintő korlátozások és tiltások egyelőre csak nehezítik a magyar érdekeltségű vállalkozások pénzügyi tranzakcióinak a lebonyolítását. Nem problémamentesen, de ez egyelőre megoldható számukra az ottani pénzpiacon jelen lévő OTP Bank és a Raiffeisen segítségével. 

A kamarának nincsenek pontos adatai arról, milyen értékben van magyar vállalkozói tőke az orosz piacon, de Szekeres István példaként megemlítette, hogy folyamatban van a Molnak egy gumibitumen­üzem-építése, egészségipari befektetése az egri Sanatmetalnak, és öt évvel ezelőtt a saját cége is befektetett egy közös vállalkozásba. Miután kevés magyar vállalkozás van jelen, nem óriási, de nem is elhanyagolható befektetésekről van szó. Viszont egy olyan helyzetbe robbant be a háború, amikor igazán fejlődésnek indulhattak volna a gazdasági kapcsolatok. Az előző békeévben mintegy 800 milliárd forint értékben valósult meg magyar export az orosz piacon – emlékeztetett. 

Igyekeznek fenntartani 

A magyarországi vállalkozások mindkét háborúban álló országgal igyekeznek fenntartani a gazdasági kapcsolatot. A helyzet megítélésében azonban alapvető különbség, hogy Oroszországban nincs háború, és ott a nehézségek ellenére lehet dolgozni. Ukrajnában viszont a gazdaság működésének az alapfeltételei hiányoznak. Mesterséges korlátozások nincsenek, viszont problémát jelent a helyi fizetőeszköz, a hrivnya konvertibilitása, a vevők fizetőképessége, gond a kereskedelmi hálózatok működésének hiánya és a szállítás. Az ipar jelentős része pedig az ország keleti felére koncentrálódott, ami közel van a háborús övezethez. 

„Oroszországban nem foglalkoznak azzal, hogy a vele hadban álló Ukrajnával Magyarország kereskedik, kivétel ez alól természetesen a fegyver lenne. Az ukránok azonban mindenért neheztelnek, ami szerintük a háború elhúzódását okozhatja, akár jogos, akár jogtalan az erre vonatkozó érvelésük” – érzékeltette a különbséget Szekeres István. Hozzátette: az Ukrajnában működő magyar cégek elleni barátságtalan megnyilatkozások meglátása szerint leginkább a nacionalista körökből származhatnak. 

A politikai háttértől elvonatkoztatva úgy fogalmazott: az orosz vállalkozásokban és befektetőkben továbbra is komoly az együttműködési szándék a nyugat-európai és a magyar vállalatokkal. Igényük lenne a kapcsolatok újraindítására, még ha ezt az orosz politikai körök felé – egy esetleges retorziótól tartva – nyilvánosan nem is tudják megfogalmazni. Partnereik felé viszont jelzik a szándékaikat, de megértik az európai cégek óvatosságát.