Böjtben szolidabb a keleti liturgia

A görögkatolikus felekezet böjti hagyományaiban is hűen őrzi a bizánci szertartásrend régi szokásait és a nagyböjt eredeti szigorúságát. Már a hamvazószerdát megelőző hétfőn elkezdték felkészíteni testüket, lelküket ételmegvonással a húsvétra.

– Nálunk több böjti időszak van az egyházi év során. Az első ezek közül a húsvétot megelőző nagyböjt, amely nemcsak szerdán, hanem már hétfőn, idén 2022. február 28-án szigorú böjti nappal kezdődött. A hamvazószerdát külön nem ünnepeljük – mondta Szónoczky János atya, a Miskolci Egyházmegye nyugalmazott görögkatolikus kórházlelkésze.

A szerda is böjti nap

A teljes nagyböjtöt szigorúbban tartják, mint a római katolikusok.

– Önmagában az étkezési megvonás nem minősül böjtnek. Azonban ha már imádság és istentiszteleteken való részvétel, valamint jó cselekedetek gyakorlása is kapcsolódik hozzá, akkor annak tekinthetjük. Amíg a római katolikusoknál húsmentes nap van, addig mi a zsíros ételektől és minden állati eredetű eledeltől, tehát a tejtermékektől is tartózkodunk. A szerda és a péntek hústalan nap, de régen a hétfő is az volt. Szombaton és vasárnap azonban nem böjtölünk. Teljes böjtkor pedig csak kenyeret eszünk és vizet iszunk, kivéve az idősek és betegek. Nagypénteken hasonlóképpen száraz kenyéren és vízen vagyunk, és így ünnepeljük Krisztus kereszthalálát. Ezt követően pedig már lazul a böjti fegyelem, és húsvétvasárnap teljesen feloldódik – ismertette az atya.

A nagyböjti időszakban a görögkatolikusok különleges szertartásokat végeznek.

– Szerdán és pénteken az előszenteltek liturgiáját tartjuk meg. Emellett Aranyszájú Szent János liturgiáját, valamint utrenyéket, napközi imaórákat és vecsernyéket végzünk. A templom díszítése sokkal egyszerűbb, hogy belülre tudjunk figyelni. Kevesebb a virág, amelyek a bűnbánat színeit – piros, lila – adják viszsza. Az oltár terítői is bordóra vagy pirosra váltanak. A körmeneti lobogók közül pedig a fehéret, a zöldet és az egyik világos színt kivesszük a használatból. Csak a fekete és a piros maradhat a szentélyben. Aztán húsvétkor ezek visszakerülnek, és a korábbi pompa is újra megjelenik – magyarázta a nyugalmazott parókus.

Mindenki a saját alkata szerint készül Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére, a húsvétra.

– Egyéni vállalásképpen sokan naponta rózsafüzért imádkoznak, és egyéb ájtatosságokkal kapcsolódnak be a böjti gyakorlatba. A legalább évente egyszeri, általában a húsvéti időszakban végzett gyónás és az ezt követő áldozás elengedhetetlen része a felkészülésnek.