Csak „haza” akar menni

A különböző eredetű demenciaszindrómákat három fő tünetcsoport, a gondolkodás, az érzelmi állapot és a viselkedés változása alkotja. A viselkedésváltozás tüneteinek vonatkozásában sok kérdésre nem adott még választ a tudomány. Mai tudásunk szerint két csoportba soroljuk a viselkedési tüneteket, az agresszív magatartás, agitáció, kóborlás, gátlástalan viselkedés az egyik, a hallucinátoros élmények, téves eszmék, ingerlékenység, alvás és étvágyzavarok a másik csoportba tartoznak – mondta dr. Kázár Ágnes miskolci háziorvos, a demencia szakértője. Hozzátette: a demencia különböző stádiumaiban más-más tünetek jelentkeznek, és nem tudható, hogy kinél milyen súlyos lesz a viselkedésváltozás.

Cselekvőképes személy 

 

A demenciával élők számára fokozott nehézséget okoznak a téli hónapok. A késői reggelek, a korai sötétedés, a hideg, a köd mind rontják az egyébként is hiányos tájékozódást, időben és térben egyaránt – tudatta az orvos. A téli szikrázó napsütés a tavasz benyomását kelti. A korai sötétedés megzavarja a lefekvés idejét. Bizonytalanság, nyugtalanság, magányosság jellemzi a napokat, különösen, ha egyedül él az idős ember. Ezek együtt okozzák a felismerés zavarát és a viselkedésváltozást. A demenciával élő úgy érezheti, idegen helyen van és haza akar menni, az emlékeiben a „haza” a szülői ház, ezért csomagolnak, készülődnek és indulnak el. Ki busszal, ki vonattal, ahogy régen gyermekkorában, mert a jelenben ezekre emlékszik. A közelmúlt eseményeire, helyszíneire nem. Nehéz egy ilyen emberen segíteni, ugyanis saját akarattal bíró, cselekvőképes személy, aki jogaiban nem korlátozható – hangsúlyozta a szakember. Akkor és oda megy, ahova akar. A helyzet roppant bonyolult, de valahogyan mégis segíteni kell. Ha van gondoskodó család, akkor a hozzátartozóknak van lehetőségük segíteni. Ebben az esetben a megelőzés lehet a megoldás. Gondoskodással ezek a helyzetek megelőzhetőek. Ha nincs, vagy nem tudunk hozzátartozóról, akkor nehezebb.

Akár meg is fagyhat 

 

Ha eltévedtnek tűnő idős embert látunk, kérdések feltevésével segíthetünk neki. Kedvesen fordulva a „várakozóhoz” bemutatkozunk, majd érdeklődni kezdünk – mondta dr. Kázár Ágnes. Például: Hogy szólíthatom? Hova utazik? Várják-e ott? Tudja-e, mennyit kell itt várakoznia? Mit szól ehhez a hideghez? Megállapításokat is tehetünk, például: sötét van és késő, hideg van, úgy hallottam, reggel köd lesz.

Jelezni a megfelelő helyen 

 

A kérdések célja a bizalom elnyerése és a figyelem elterelése az utazásról, illetve átterelése egy másik gondolatra, hogy meleg helyre kell menni. Ez jelen esetben lehet a lakás. Nem használható a „haza” kifejezés, számára az más helyszínt jelent, és az együttműködés helyett ellenállást, sőt agresszivitást válthatunk ki. A másik dolog, amit tehetünk, vagyis állampolgári kötelességünk, hogy bejelentést teszünk a tapasztaltakról – hangsúlyozta a háziorvos. 

Az észlelő- és jelzőrendszer jogszabályban meghatározott és szabályozott, ágazatok, intézmények, szakemberek és magánszemélyek közötti együttműködésen alapuló rendszer. Célja a problémák, veszélyeztető tényezők, krízishelyzetek észlelése esetén jelzés az erre a célra kijelölt professzionális szolgálató felé. Amennyiben nem oldódik meg a helyszínen a probléma, abban az esetben a 112-t kell hívni. Természetesen a kiérkezésig a helyszínen kell maradnunk. Amennyiben sikeres a helyszíni segítségnyújtás, akkor másnap szükséges jelezni a területen működő család- és gyermekjóléti szolgálat készenléti telefonszámán az esetet.

(A borítóképen: Előfordul, hogy összekeverednek a régmúlt és a közelmúlt eseményei)