Sok ajándék, sok szeretettel

Köszönjük minden olvasónknak, aki támogatta karácsonyi Segítünk! akciónkat.

Rengeteg ajándékkal érkezett az idén is szerkesztőségünkbe Kovács Gáborné Ilonka. Régi segítőnk ezúttal is csatlakozott karácsonyi Segítünk! akciónkhoz, melynek keretében a MIÓVI Zsolcai Kapui Tagóvodáját támogatjuk.

Hozott az ovinak ruhákat, plüssállatokat, saját készítésű kispárnákat, gyönyörű mézeskalácsokat, nyolc doboz pedig játékbabákat rejtett. A babáknak Ilonka varrta a ruháját, sőt párnát és paplant is készített nekik. Az óvoda kis növendékei bizonyára nagyon örülnek majd.

A várakozás öröme

– Minden évben várom, hogy az adventi időszakban az Észak-Magyarország melyik gyermekintézményt támogatja, és úgy próbálok készülni – mondta az Északnak a nagylelkű asszony. – Ebben az évben két olyan családtól kaptam játékokat, ahol óvodás és kisiskolás gyermekek vannak. Ők maguk válogatták ki, hogy mit ajánlanak fel azoknak a gyerekeknek, akik nem biztos, hogy kapnak ajándékot karácsonyra. Ez azért is megható számomra, mert amikor még az én Zsófi unokám kislány volt, minden adventi időszakban szívesen csatlakozott hozzám, együtt csomagoltuk az ajándékokat a nehéz körülmények között élő gyerekeknek. Minden dobozt szépen befedtünk, Zsófi kötötte rájuk a masnikat – idézte föl az emlékeket Ilonka.

Mint fogalmazott, nagyon szereti az adventi időszakot. Örömmel tölti el, hogy leülhet a varrógép elé, és olyasmit varrhat, amivel majd a gyerekeknek örömet szerezhet. Szinte látja maga előtt a kicsik mosolyát és boldogságát.

– A nappali szobánk most is tele volt ajándékokkal. A fotel plüssökkel, a kanapé kispárnákkal. A párnák közé ültettem be a babákat. A férjem többször is benézett a szobába, nézte-nézte a sok ajándékot, és megjegyezte, hogy milyen szépek. Figyelek az ajándékok csomagolására is. Úgy gondolom, hogy a gyerekeknek szükségük van a várakozás örömére, arra a néhány percre, amíg kibontják a csomagot. Arra is vigyázok, hogy csak olyan játékokat vagy ruhákat adjak ajándékba, amelyeknek én is örülnék, ha esetleg olyan helyzetbe kerülnék, hogy segítségre lenne szükségem – hangsúlyozta Ilonka.

Hozzátette: nála nem telhet el ünnep mézeskalács nélkül. Évekkel ezelőtt az unokáival díszítette, de ők már felnőttek, így most már egyedül varázsolja a gyönyörű mintákat a mézesekre.

(A borítóképen: Kovács Gáborné Ilonka szerkesztőségünk épületében)