Fűtésszezon

2021.10.07. 07:00

Ha fűtünk, romlani kezd a levegő

Szigorúbb légszennyezettségi határértékeket javasol az Egészségügyi Világszervezet.

Horváth Imre

Fotós: Kozma István

Fotós: Kozma István

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a korábbiaknál is szigorúbb határértékek előírását javasolja a légszennyezettség csökkentése érdekében. A WHO legutóbb 2006-ban tett közzé ajánlásokat arról, hogy milyen határértékeket célszerű bevezetni a környezeti levegőben lévő, az egészségünkre leginkább ártalmas légszennyező anyagokra. Az Európai Unió, így Magyarország jelenlegi előírásai azonban még a WHO korábbi ajánlásainál is jóval enyhébbek, a most nyilvánosságra hozott, legújabb tudományos eredményeken alapuló értékektől pedig még távolabb állnak.

Az európai bíróság ítélete szerint a Sajó völgye a legszennyezettebb része az országnak, eljárás is indult, mert meghaladja az évi 35-öt azon napok száma, amelyek során káros a levegő minősége.

Hidegpárna-effektus

Megyénkben, azon belül is a Sajó völgyében előbb jelenik meg a levegőminőség romlása, mint az ország más részeiben. Ennek oka az úgynevezett hidegpárna-effektus, vagyis a hideg és a légszennyeződés beragadása, ugyanis nem tudja kifújni a szél a Sajó völgyéből, magyarázta el az Északnak Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

– Az emberek anyagi helyzete is befolyásolja a levegőminőséget. Nálunk jellemzőbb, hogy nagyobb számban vannak anyagilag hátrányos helyzetben az emberek, így a gyengébb minőségű anyagokkal fűtenek. Ha fáról beszélünk, akkor tudni kell, hogy legalább egy, de inkább két évet kellene száradnia, hogy a lehető legjobb fűtőértéke legyen, és a legkevesebb szennyező anyagot bocsássa ki. Ahhoz azonban sokszor nincs anyagi forrás, hogy előre vásárolják a fát, sőt! Olyat is hallani, hogy szándékosan vizezik, mert így hosszabban ég a kályhában, és azt gondolják tovább ad meleget – mondja a projektvezető.

„Az emberek anyagi helyzete is befolyásolja a levegőminőséget” – Szegő Judit

Szegő Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sokan gondolják azt, hogy a faalapú anyagok mind alkalmasak a tüzelésre, így fahulladékot gyűjtenek. Gyakori például a rossz, lomtalanításra ítélt bútorokat vagy éppen nyílászárócserék után a bontott ajtókat, ablakokat tüzelésre használni.

Harci gázként használták

– Nagyon káros, kezelt, festett, lakkozott fát égetni, hiszen olyan anyagok is keletkeznek, mint a dioxin, ami életveszélyes, az I. világháborúban harci gázként használták. Érdemes azt is tudni, hogy akár 300 ezer forintig büntethető, aki ilyennel éget, vagy akár csak összegyűjti, ezeket hulladéklerakóban kell elhelyezni – teszi hozzá a szakember.

2020-ban hozták nyilvánosságra a veszprémi Pannon Egyetem kutatói a vizsgálatuk eredményét, amelyben azt nézték meg, hogy mely tűzre kerülő anyagok milyen szennyező anyagokat engednek a levegőbe, és milyen százalékban vannak jelen. Az úgynevezett PM10-es szállópor-értéknek például az öt százaléka hulladékégetésből származik, ami nagyon súlyos.

– Gyakran keresnek minket azzal kapcsolatban, hogy, mit tegyenek, ha a szomszéd hulladékkal, nem oda való anyaggal tüzel. Nem az első lépés jogi útra terelni, sokszor ugyanis szegénység és ismerethiány van a dolog mögött. Először beszélni kell velük, felvilágosítani, hátha van lehetőség változtatni. Azt is javasoljuk, hogy aki rászorul, az önkormányzattól tud szociális tűzifát igényelni, csak jelezni kell időben, és akkor időben be tudja az önkormányzat is szerezni. Az is felmerülhet, hogy az utcában lakók közösségi megoldásban segítsenek, mondjuk egy kis fa vásárlásával. Így mindenki jól jár. De ott van a jogi út is, az illetékes járási hivatal a levegővédelmi hatóság, a jelzésre kivizsgálják az eseteket és büntetést is kiszabhatnak. Birtokvédelmi eljárást is lehet kezdeményezni a jegyzőnél – hívta fel a figyelmet Szegő Judit.

Lignittel is fűtenek

A lignittel való fűtés is nagyon jellemző megyénkben, de a Levegő Munkacsoportnál azért dolgoznak, hogy ne lehessen lakossági fűtésre használni a lignitet, ugyanis nincs a méreganyagokhoz szűrő, mint régen az üzemi felhasználásnál.

– Hosszú távon okozhat változást a WHO ajánlása, mely hivatkozási alap a civileknek. A tudománnyal kellene együtt haladni az értékek meghatározásánál. Amikor ugyanis ezeket a határértékeket hozták, még nem tudtunk ennyit a káros anyagokról, és nem tudtunk így mérni, ahogy most – tette hozzá Szegő Judit.

(A borítóképen: Néhány nap, és elkezdődik a fűtési időszak a megyében is)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában