Nemzeti gyásznap

2021.10.06. 12:30

Akik a harcot támogatták

Varrtak, mostak. Így gondoskodtak a honvédekről a nőnevelde tanítványai, akiket Karacs Teréz pedagógus, író a hazafiságra is tanított.

Balogh Csilla

Forrás: ÉM

A református egyház felkérésére Karacs Teréz pedagógus 1846-ban Miskolcon leányiskolát és nevelőintézetet alapított, amelynek elvállalta az igazgatói posztját. A miskolci református nőnevelő intézet volt az első olyan intézmény, ahol nem csupán nemesi, hanem polgári származású leányok is tanulhattak, és évente legalább 6 szegényebb sorsú diák ingyen vehetett részt az oktatásban. A tananyag vallás, természettan, földrajz, történelem, magyar és német nyelv, számolás volt – írja dr. habil. Dienes Dénes egyetemi tanár „A miskolci református egyházközség 1703–1918” című, 2001-ben kiadott tanulmányában (p. 66.). Karacs Teréz saját vagyonát feláldozva jelentősen hozzájárult a nőnevelő intézet fenntartásához, az iskolai eszközök vásárlásához.

Megtorlás nélkül vészelték át

– Mivel a diákleányok az intézetben háztartástant is tanultak, különös tekintettel a varrásra, hímzésre, horgolásra és kötésre, a forradalom idején a honvédeknek fehérneműket varrtak és tisztítottak. Karacs Teréz még gyűjtést is szervezett a katonák támogatására. A szabadságharcot ugyan támogatta, de a politikai életben közvetlenül nem vett részt, s mivel Karacs Teréz nem ártotta bele magát közvetlenül a politikába, sem őt, sem pedig az intézetet nem érte megtorlás, sem a szabadságharc idején, sem pedig utána – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak dr. Dienes Dénes.

– Az intézet a református egyházhoz tartozóan magánintézet volt, nem adott ki bizonyítványt. Ennélfogva nem érintette az 1850-ben bevezetett iskolaügyi rendelet, vagyis állami szinten nem foglalkoztak vele – mondta dr. Dienes Dénes. Hozzátette: 1849 után, az önkényuralom idején bizonyos értelemben még nőtt is az érdeklődés az intézet iránt. A hazafias érzelmű, lányos szülők ugyanis az ország más vidékeiről is ideküldték gyermekeiket a lányneveldébe, ahol Karacs Teréztől komoly magyarságtudatot kaptak, azaz a hazafiasság megjelent a nevelésben, így ez az első lelki-szellemi ellenállásnak tekinthető.

A nehéz anyagi körülmények miatt Karacs Teréz 1859- ben lemondott a miskolci tanintézmény vezetéséről, és Kolozsvárra költözött.

(A borítóképen: Karacs Teréz gyűjtést is szervezett a katonáknak)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában