Új kihívások elé állította a világot a szeptember 11-ei terrortámadás

2001. szeptember 11-e az USA, de az egész világ fekete betűvel írt napja. Sok ezer ember halálát okozó terrorista támadás érte az Egyesült Államokat. Mennyiben változott meg ezáltal az élhető világ a földgolyóbis lakói számára? Milyen új kihívásokkal kellett szembenézniük az államgépezeteknek? Hogyan tudunk szembeszállni az elharapózó terrorizmussal? Kinek áll érdekében, hogy olyan viszályt szítson a Közel-Keleten, amely a migrációt szítja? Milyen évek várnak a világra, Európára és Magyarországra? Ezekről beszélgettünk Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértővel.

2001. szeptember 11-gyel mennyire kezdődött új időszámítás a világban?

Ez a terrorcselekmény rádöbbentette az embereket a világméretű terrorizmus meglétére. Arra, hogy igazából a terroristák nem csupán egy-egy országban működnek sejtként, és onnan indulnak akcióba, hanem lehetséges egy nagyon komoly nemzetközi összefonódás. Ahogy láthattuk ezt Afganisztánban, de Németországban, Franciaországban vagy az Egyesült Államokban, az alvó sejtek aktivizálták magukat. És szó sem volt arról, hogy tudatlan, analfabéta, szakállas fiatalok tüzelnének bele a tömegbe valahol a világban, hanem nagy tudású, a nyelvet ismerő, jól felkészített, az adott ország egyetemére járók szervezték és bonyolították le az akciókat. Ezzel a terrorizmus magasabb szintre lépett, intelligensebb lett. Sokkal összetettebb akciókat terveltek ki a korábbi sémánál, amikor mondjuk „csak” egy pokolgépet robbantottak fel ötletszerűen. Mindez hatalmas felismerés volt, és másfajta életmódra, viselkedésre késztette az emberek nagy részét.

Úgy tűnt, hogy a nagy hírű titkosszolgálatok is leszerepeltek, hiszen teljesen váratlanul érte őket a terrortámadás. Milyen következményei voltak ennek?

Teljesen új kihívás elé állította a helyzet a titkosszolgálatokat és a rendőri szerveket. Első körben arról volt szó, hogy az összes, valamilyen módon érintett ország titkosszolgálata – amelyek korábban egymástól elszigetelten vagy éppen egymás kárára végezték munkájukat – most együttműködésre kényszerült. A terrorgyanús személyek mozgását egymást értesítve követték, az utaslisták ellenőrzése alapfeladattá vált, és azóta is gyakorlat, hogy a gyanús személyekről, radikális csoportokról folyamatos az információáramlás. A világ nagyon sok országában – még a Közel-Keleten is – bevezették a biometrikus útlevelet, kizárva ezzel a hamisításokat és megnehezítve a terroristák mozgását. Szeptember 11-e következménye volt az is, hogy elkezdték figyelni a pénzmozgásokat, hogy miként jut el adott esetben több százezer dollár a terroristákhoz.

Érdekében állhat-e az Egyesült Államoknak, hogy a Közel-Keleten viszályt szítva Európára szabadítsa a migránsokat?

Közvetlenül nincs érdekében az Egyesült Államoknak, hogy gyengítse Európát, hiszen a gazdasági kapcsolatok – összefonódások – révén komoly haszna származik a tengerentúli cégeknek az európai piacon való jelenlétből. Gondoljunk csak például az egyik vezető európai autómárkára, az Opelre, amely amerikai kézben van, vagy komoly üdítőital-márkák, ruházati óriáscégek fölöznek le hatalmas hasznot az öreg kontinens piacain. Ha itt gyengülés kezdődik, akkor a kereslet is csökkenhet az amerikai eredetű termékek iránt, és ez nem érdekük. Az viszont tény, hogy az amerikai nagypolitika sokszor működik más logika mentén. Ha az USA vezetésének érdekében áll mondjuk, hogy Irakot megtámadja, akkor utána nem nagyon törődik sem azzal, hogy mi lesz az adott országban, sem azzal, hogy az Európa felé meginduló menekültáradat kitűnő lehetőséget ad terroristáknak is eljutni mifelénk. Láthattuk, hogy amikor volt az iraki vagy az afganisztáni ­offenzíva, a menedékkérők hada indult el Európa felé. Ami szeptember 11-e után nagy probléma volt a terrorszervezetek számára, hogy miként juttassák el embereiket Európába, az a migráció megindulásával könnyűvé vált, és 2015 után terroristák hada lepte el a kontinenst és okozta terrorcselekmények tucatjait.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta, hogy a koronavírus-járvány és a migráció ördögi kört alkot. Ön szerint?

Van ennek egy könnyen megérthető vonzata. Németországban például jelenség, hogy az ott élő muszlimok nem akarják beoltatni magukat koronavírus ellen. Olyan összeesküvés-teória is terjed, hogy a vakcina révén a musz­lim nők meddővé válnak, és ezt éppen azért találta ki a fehér ember, hogy megszabaduljon a muszlimoktól. Németországban például a legfrissebb hírek szerint komolyan terjed a Covid a muszlim közösségekben, és az egészségügy vezetője kilátásba helyezte, hogy az oltatlanok a karantén idejére ne kapjanak társadalombiztosítási pénzt. A biztosítók szerint összességében milliárdokról van szó.

Mintha az Orbán-kormányt a migrációellenessége miatt korábban élesen kritizáló hangok csöndesednének Európában. Minek tudható be ez?

Nincs egyedül Magyarország, és ez erőt ad. Itt vannak a visegrádi négyek, amelyek igen erős blokkot alkotnak, vagy Szerbia, amely ugyanolyan elveket képvisel Európában, mint mi. Szerbia saját bőrén érzi a migráció átkait, és partner a hatékony megoldás megtalálásában. De meg kell nézni, hogy például – hozzánk hasonlóan – Észak-Macedónia is kerítésrendszert épített ki, hogy gátat szabjon az illegális bevándorlásnak. De ha nyugatra nézünk, akkor ott a szocialista spanyol kormány, amelynek kezd betelni a pohár, olyan sok migráns érkezik az országba, és azt mondja, hogy ennek valahogy véget kell vetni. Olaszország járt a legjobb úton a migráció megállításában, de ott fordult a kocka. Jelenleg van olyan nap például, amikor Lampedusán több migráns van, mint lakos.

Itthon az ellenzék esetében várható-e olyan változás, hogy elismerik a kerítés szükségességét és ezzel azt, hogy gátat kell szabni az illegális migrációnak?

Én azt gondolom, hogy nem. Végig fogják vinni ebben a kérdésben a Brüsszelhez hű politikát, mert fontosabbnak tartják, hogy dicséretet kapjanak az uniótól. Arra is számítanak, hogy Német­országban a közelgő választások után olyan kormány alakul, amely még hevesebben fogja támadni a migrációelleneseket. A hazai ellenzék biztosan nem fogja elismerni, hogy a migráció az egy káros dolog.

A jelenlegi afgán helyzet rontotta a migrációs helyzetet. Ki a felelős a kialakulásáért? Merre mozdulhat el ez a válságos állapot?

A felelős egyértelműen Joe Biden. A tálibok felismerték, hogy gyenge elnöke van az Egyesült Államoknak. Rájöttek, hogy ez egy történelmi pillanat, most kell lépni. Az látszik, hogy mindenki kivár, figyeli, hogy merre alakulnak a dolgok. Éppen ezért még nem indult meg nagyobb migrációs hullám. Az afgán állampolgárok egy része próbál hinni abban, amit a tálibok mondanak. Nem szívesen hagyja ott bárki is a házát, a földjét, aminek a terményeiből él. Ha a tálibok visszasüllyednének oda, ahol 2001 előtt voltak, azaz vérengzések, tömeges kivégzések lennének, akkor akár milliók is elindulhatnak a jobbnak vélt világ felé.

Milyen évtized vár ebben a világhelyzetben Európára és Magyarországra?

Magyarországra egy folyamatos politikai küzdelem vár, azaz folytatódik az, ami jelenleg is van

Georg Spöttle

Magyarországra egy folyamatos politikai küzdelem vár, azaz folytatódik az, ami jelenleg is van. Amíg az európai határok nyitva vannak, bármikor történhetnek terrortámadások, de akár már itt élhetnek köztünk jó ideje azok, akiket azért küldött ide mondjuk az Iszlám Állam, hogy itt emberekben kárt okozzanak. A nyugati demokrácia alaptétele a nyitott határ, tehát ez nem valószínű, hogy változni fog.

A déli határ messze van tőlünk. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élőknek kell-e tartaniuk a migrációtól?

Amennyiben másfél-két millió ember megindulna mondjuk Afganisztánból, akkor komoly gondban lesz egész Európa. Ausztria már most bejelentette, hogy az ország semmiképpen sem kér több migránst, és más európai országok is vannak ilyen állásponton. Előállhatna olyan helyzet, hogy a menekült­áradat zsákutcába jut, és akkor a déli határainkon lévő kerítésrendszer sem biztos, hogy fel tudná tartani a migránsáradatot. Ilyen esetben akár az ország északi területeire, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is eljuthatnának az illegális bevándorlók. Nagy pácban lenne az egész ország egy ilyen helyzetben. Ezért is fontos, hogy ne juthassanak be soha az ország területére a migránsok, mert ha bejutottak, akkor az egyik legnehezebb dolog a világon megszabadulni tőlük.

Névjegy

Georg Spöttle

– Német születésű, de régóta Magyarországon élő biztonságpolitikai szakértő.

– Húszévi, a Bundeswehrnél, valamint a Német Szövetségi Nyomozó Hivatalnál eltöltött szolgálat után leszerelt, civil pályára lépett.

– A német hadsereg nyugalmazott hadnagya, terrorizmus-szakértő, hosszú időt töltött háborús övezetekben, és közvetlen tapasztalatai vannak azokról a konfliktusokról, amelyek ma Európában a legfőbb vitatémákat adják, és amelyek a migrációt jócskán táplálják.

– Hobbija a sport, a spinning, az aerobik, ezenkívül ejtőernyőzik és könnyűbúvárkodik. Mentőbúvárként egy barátja búváriskolájában segédkezik, de edzéseket tart spinningoktatóként is.

(A borítóképen: A terroristák utasszállító repülőkkel ütköztek neki az ikertornyoknak, amelyek rövid idő alatt összeomlottak)