Figyeljünk, tragédia is lehet a szekírozásból!

Szeptember elején lett öngyilkos az a 16 éves Szabolcs megyei diák, akit iskolatársai folyamatosan szekíroztak, zaklattak. Az ügy kapcsán kérdeztük Szögedi Dalma miskolci iskolapszichológust, aki rávilágított a tragédiához vezető okokra és az iskolai zaklatás megfelelő kezelésére.

Gyengének látja

– A diákok közötti agresszió az iskolákban viszonylag gyakran és olykor szélsőséges formában is megjelenik. Előfordul, hogy úgy tűnik, csak vicces csipkelődés történik, de általában tudjuk, látjuk, hogy ez csak a kezdeményező gyermek számára szórakoztató, másoknak bántó, megalázó és félelmet keltő. Tapasztalhatunk kiközösítést, érzelmi nyomásgyakorlást és akár fizikai bántalmazást is. Az iskolai bántalmazásnak vagy más néven bullyingnak nevezzük azt a fajta erőszakoskodást, amikor valaki hosszabb időn át, ismétlődően és szándékosan bánt valakit közösségben. Általában egy vagy több diák negatív cselekedeteket hajt végre, például szándékosan okoz vagy próbál okozni sérülést, kellemetlenséget. További jellemző, hogy az elkövető olyan áldozatot választ, aki felett valami hatalmi különbséggel bír, tehát gyengébbnek, sérülékenyebbnek látja. Fizikai bántalmazás esetén gyakori a másik tárgyainak elvétele, megrongálása, szóbeli-érzelmi bántalmazás lehet a másik leszólása, gúnynevek kitalálása, pletykák terjesztése, kiközösítés. Manapság gyakori az internetes bullying, a diákok fotókat, videókat készíthetnek egymásról, ezeket továbbküldik, vagy névtelenül a közösségi médiában gerjesztenek indulatokat, terjesztenek hazugságokat – mondta elöljáróban a szakember.

Árulkodó jelek

Felhívta a figyelmet: több jel is utalhat bullyingra, például figyelmeztető lehet, ha a gyermek más útvonalon megy iskolába, vagy éppen romlik az iskolai teljesítménye, vagy elkülönül és egyedül akar inkább lenni az osztályban, iskolán belül is, tehát zárkózottá válik. Más következményeket is észrevehetünk, például éhes, mert elveszik az ennivalóját, vagy „elveszíti” a pénzét, esetleg csak otthon használja a mosdót, mert az iskolában nem meri, vagy ruházata néha szakadt, hiányos, netán ismeretlen zúzódások, foltok jelenhetnek meg a testén. Előfordulhatnak úgynevezett pszichogén tünetek is, például hasfájás, fejfájás, alvási problémák, kimerültség, fáradtság.

Megfenyegetik

– A fiatalok nem szívesen beszélnek a szüleiknek és másoknak sem a bántalmazásról, hiszen esetleg fenyegetést is kapnak, hogy el ne mondják másoknak, de szégyellhetik is a történteket, mert a bántalmazó kialakít egy olyan érzetet, mintha az áldozat lenne a hibás, és megérdemelné a bántást, zaklatást. Ha a szülő azt látja, hogy gyermeke viselkedése megváltozott, jegyei romlanak, a társak elmaradoznak mellőle, furcsa helyzetekbe keveredik, akkor mindenképpen először a gyermekkel, majd az osztályfőnökkel érdemes beszélni. Második körben az osztályfőnök beszél az osztálytársakkal, kortársakkal, akik segíthetnek a kialakult helyzetet megérteni. A szülő azzal segíthet, hogy mesél a saját iskolai élményeiről, átélt helyzetekről, azonban semmiképpen ne azzal nyugtassuk a gyermeket, hogy ez majd elmúlik, másnak is nehéz az iskola, vagy hogy védje meg magát, adja vissza és álljon ki magáért. A támogató, elfogadó, biztonságot teremtő szülői háttér segíthet abban, hogy a gyermek merje elmondani az átélt nehézségeit, azonban ha ez elmaradna, mert esetlegesen fél a következményektől, akkor mindenképpen az iskolához tanácsos fordulni – ajánlotta Szögedi Dalma.

Hozzátette: amennyiben az iskola felé jelzés érkezik, vagy a pedagógus más gyerekektől jelzést kap, akkor az intézménynek mindenképpen ki kell vizsgálnia a történteket. Vannak olyan technikák, melyeket intézményi szinten lehet alkalmazni. A legfontosabb természetesen a megelőzés lenne. Az iskolapszichológus és a segítő szakemberek érzékenyítő előadásokat tarthatnak a diákoknak, pedagógusoknak és a szülőknek is. Fontos beszélni arról, milyen mechanizmusok vezethetnek a bullyinghoz, mik a következményei, milyen rejtett formákat ismerünk, hogyan és kitől lehet segítséget kérni, és ami a legfontosabb, az egyén és a közösség felelősségvállalásáról.

(A borítóképen: A biztonságot teremtő szülői légkör segíthet)