elbocsátás

2021.07.10. 11:30

Egy édesanya, aki szívesen dolgozna Miskolcon Miskolcért, ha hagynák

Dolgozni szeretne a korábban kirúgott alkalmazott, de a holdingnál nincs rá szükség.

Petri Nóra

Fotós: Ádám János

Fotós: Ádám János

A pandémia miatt a fürdőben dolgozók bérét csökkentették, majd sokakat fizetés nélküli állásidőre raktak, hitegettek, végül utcára tettek.

Eszter, az egykori holdingos, 38 éves nő komolyan vette a „Dolgozz Miskolcon, dolgozz Miskolcért!” szlogent, amely majdnem minden holdingos álláspályázatban olvasható, de munkájára egyetlen városi cégben azóta sincs szükség.

A barlangfürdőből bocsátották el Esztert még február elején a pandémia miatt, de azt gondolta, a városi tulajdonú holding más tagvállalatainál hasznos lehet nyelvtudása és turisztikai tapasztalata. Ő és férje teljes nevük nyilvánosság előtti elhallgatását kérték. Eszter négy nyelven beszél, főként olyanokon, amelyek a barlangfürdőben is kincset érhettek. Közben egy új fürdő, az Ellipsum is megnyílt – oda sem kellett. Férjével két iskoláskorú gyermeket nevelnek, hónapok óta egy fizetésből. Azóta pályázott sok más holdingos helyre, azt gondolta, talán egykori munkaadójánál jobban odafigyelnek azokra, akiket a világjárvány miatt küldtek el, hiszen azóta újraindult az élet.

A pandémia alatt Miskolc baloldali vezetése sokáig arról biztosította például a Miskolci Fürdők Kft. dolgozóit, mindent megtesz azért, hogy megvédje a munkahelyeket. Január 29-én hivatalos közleményben például azt írták, hogy a bevételek elmaradása miatt a Miskolci Fürdők Kft. dolgozóinak bérét decemberben csökkenteni kényszerültek, február 1-től pedig kénytelenek átmenetileg fizetés nélküli állásidőt elrendelni 144 alkalmazott közül 79 embernél. Akkor még nem adtak hírt az elbocsátásokról, sőt azt írták, az állásidő alatt a dolgozók egészségügyi hozzájárulását fizeti a cég.

Ígéretek után elbocsátások

„Novemberben még azt mondták, hogy minden embert megtartanak, én ebben nagyon bíztam” – emlékszik vissza Eszter. – Decemberben már fele fizetést kaptunk. Nyilván megértettem, hogy nincs bevétele a cégnek. Ezt elfogadtam, mert örültem annak, hogy megmarad a munkahelyem. Ez persze lemondásokkal is járt, hiszen így a családi kasszából nem mindenre futotta, és a számlák befizetésével is sakkozni kellett. De azt gondoltam, majdcsak véget ér a járvány, és akkor mi is rendbe jövünk.

Az MVK-tól az Ellipsumon át sok helyre pályáztam. Még csak be sem hívtak, vissza sem jeleztek – Eszter

– Aztán január 7-én felhívtak – és nem csak engem – a Miskolc Holdingtól, hogy be kell mennünk a munkahelyre. Ott közölték, hogy el vagyunk bocsátva, mert nincs pénz a fenntartásra, és ezért a járvány miatt felmondanak. Körülbelül 20-an lehettünk ott – emlékszik vissza Eszter. – Több kolléganőm is köztünk volt, akiknek mindössze egy-két évük volt már csak a nyugdíjig. Gondolhatja, milyen esélyük van nekik a munkaerőpiacon! Egy másik kollégánk a kisgyerekével volt otthon, őt levélben értesítették, hogy nem kell majd visszajönnie dolgozni. Volt köztünk pénztáros, recepciós, konyhai kisegítő, szaunamester, szakács, karbantartó, gépész és többek között műszakvezető is. Akiknek járt végkielégítés, azok kaptak is.

Két gyermekem van, és itthon vagyok...

– Mivel a Miskolc Holdingnak több tagvállalata is van, gondoltam, pályázok. Január 28-a után több helyre is beadtam a jelentkezésemet, az MVK-tól az Ellipsumon át sok helyre pályáztam. Még csak be sem hívtak, vissza sem jeleztek. Én is holdingos dolgozó voltam, nem értem, miért nem akartak más munkalehetőséget biztosítani, mikor rajtam kívül álló okok miatt szűnt meg az állásom. Két gyermekem van, és itthon vagyok...

A Miskolc Holding bejárata. Eszter nem kapott esélyt, hogy valamelyik tagvállalatnál legyen állása

– A feleségem írt a polgármesternek, a holding vezetésének is, de sehonnan nem kapott választ – vette át a szót Eszter férje, Gergő. – A feleségem 38 éves, és nem értem, hogy lehet az, hogy ilyen, több nyelven beszélő munkavállaló, aki ráadásul olyan nyelveken tud megszólalni, amelyek a turisztikai szektorban is kelendőek, gyakorlatilag nem kell senkinek. Oroszul és ukránul anyanyelvi szinten beszél, ezenfelül pedig szlovákul és lengyelül is.

Nem sokkal azután, hogy elkészült az interjú, Eszter kapott egy levelet Veres Páltól, Miskolc polgármesterétől, válaszul arra a levélre, amelyben leírta, hogy egyetlen pályázatra sem reagáltak, miközben ő önhibáján kívül lett munkanélküli.

– Megírtam azt is, hogy úgy tudom, több olyan munkavállalót is visszavettek azóta, akik még a pandémia előtt mondtak fel, talán azért, mert kevesellték a bért, de őket visszahívták, és a mai napig ott dolgoznak. Valakitől azt hallottam, hogy azért nem vesznek vissza, mert el lettem küldve. Ezt is leírtam a polgármesternek, hogy tudomásul vettem a felmondást, amit a bevételek kiesése okozott. De nem értem, hogy én miért nem kellek egyetlen helyre sem. Középfokú végzettségem van, a munkámra panasz sose volt, segítőkész és barátságos embernek tartom magam.

„Ez nem válasz a kérdésemre”

– Veres Pál azt írta válaszlevelében nekem – olvassa Eszter a városházáról kapott e-mailt –, hogy „panaszát munkatársaim kivizsgálták”.

Folytatja a felolvasást: – „Munkaviszonya megszűnt, tekintettel a Miskolci Fürdők Kft. járványügyi veszélyhelyzet következtében kialakult gazdasági helyzetére. A rendelkezésemre álló adatok alapján a február hónapban munkáltatói felmondással elküldött munkavállalók közül senki nem került visszavételre. A Miskolci Fürdők Kft. alkalmazásában állnak olyan munkavállalók, akik a járványügyi veszélyhelyzet alatt munkaviszonyuk megszüntetését kérték, nem a munkáltató kezdeményezésére, a fürdők újbóli nyitásakor ezek a munkavállalók jelezték visszatérési szándékukat, amely minden esetben az adott szakterület vezetőivel egyetértésben került jóváhagyásra vagy elutasításra. A pályázat elbírálása többszempontú, összetett dolog, és objektív elbírálási rendszer szerint történik a kiválasztás.” Ezt írta nekem Veres Pál – vagy a városháza emberei –, de ez számomra nem válasz a kérdésemre! Én házon belül jelentkeztem, szerettem volna bármelyik tagvállalatnál munkát kapni, de válaszra sem méltattak – mondja lemondóan Eszter. – Arra ugyan választ kaptam, hogy aki elhagyta a céget korábban, az visszamehetett, de mi, akik a pandémia miatt vesztettük el az állásunkat, nem. Ezt nem tartom igazságosnak.

Kérdéseinkkel megkerestük a Miskolc Holdingot, ám ők Miskolc önkormányzatának sajtófőnökéhez irányítottak minket. Az Észak-Magyarország lapzártáig nem kaptunk válaszokat.

Kérdéseink a Miskolc Holdinghoz:

  • Mi alapján zajlik a holding tagvállalatainál a dolgozók kiválasztása?
  • Az Ellipsumnál a dolgozók kiválasztása hogyan történik?
  • Milyen logika mentén történt az, hogy aki korábban felmondott, azt visszaveszik, akit kirúgtak, azzal szóba sem állnak?
  • Panaszosunknak két gyermeke van: szociális okok sem számítottak a döntések meghozatalakor?
  • Bevett gyakorlat a holdingnál, a városi cégeknél, hogy nem válaszolnak azoknak, akik nem nyernek el egy pályázatot?
  • Valamennyi megkeresés „süket fülekre” talál?
  • Nem luxus egy négy nyelven beszélő embert nem foglalkoztatni egy olyan városban, amelynek vezetése a turisztikára fókuszál?
  • (A borítóképen: A barlangfürdő – itt dolgozott korábban Eszter, akit a pandémiára hivatkozva nem foglalkoztattak tovább)

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában