Egy hónap alatt öt tornádó

Az elmúlt héten csütörtökön hatalmas erejű tornádó csapott le Dél-Csehországra, ahol 1200 házat károsított meg, ebből hetven teljesen lakhatatlanná vált. A természeti csapás következtében hat ember halt meg, köztük egy kétéves kisgyermek, és több mint 200-an megsérültek.

Hogyan alakulhatott ki Európában, hazánktól nem is olyan mesze ekkora erejű tornádó? Kiss-Szabó Zsanett, az Országos Meteorológia Szolgálat meteorológusa volt segítségükre a kérdés megválaszolásában.

Elöljáróban jelezte: Közép-Európában ritkán láthatunk ekkora erejű tornádókat. Azonban idén már magyarországi tornádó is bekerült a hírekbe. Május közepén például Orosházán alakult ki egy olyan erősségű, ami fákat csavart ki. Április 22-e és május 23-a között a Kárpát-medencében öt tornádót jegyeztek föl.

Egy tucat

– Ebből viszont még nem kell azt a következtetést levonnunk, hogy hazánkban és térségünkben megszaporodtak a tornádók. Igazából arról van szó, hogy ma már szinte mindenki zsebében ott rejtőzik a mobiltelefon, amivel könnyen rögzíteni tudja a természeti jelenségeket, és könnyen meg is tudja osztani másokkal a felvételeket. Magyarországon évente átlagosan egy tucat tornádó alakul ki, de ezek ritkán pusztító erejűek. Az időjárással foglalkozó oldalakra rendszeresen felkerülnek olyan tölcsérfelhők fotói is, amelyek nem érik el a talajfelszínt. Ezek az úgynevezett tubák, amelyek gyakori jelenségek. Ha a tölcsérfelhő eléri a felszínt, legyen az bármilyen erősségű is, akkor már tornádóról beszélünk – magyarázta a szakember.

Elmondta, a tornádóknak két típusa van. Az egyik a megaciklonális tornádó, ami szupercellákban alakul ki, a másik pedig a nem megaciklonális tornádó. Ez akár egy mezei zivatarban is létrejöhet, ha megfelelőek a feltételek. A csehországi tornádó egy megaciklonális, szupercellában hevesen forgó feláramlások által létrejött jelenség volt. Bár az ereje hatalmas, de nem lehetett előre jelezni. Olyan folyamatok mennek végbe ilyenkor a légkörben, amelyeket rendkívül nehéz előre látni, még a legmodernebb technikai eszközök sem képesek erre.

Milyen széles?

– Legtöbbünk fejében az él, hogy az amerikai prérin végigsöpörnek a tornádók, és hogy ott fordulnak elő a leggyakrabban. Sokan azt hiszik, hogy Európában nem is alakulhat ki, pedig bárhol előfordulhat. A nyári fél évben a német–lengyel síkságon, Olaszországban a Pó völgyében nagyobbak is pusztíthatnak. Méretükben azonban van különbség. Az USA-ban 4,2 kilométer szélességűt is megfigyeltek már, Európában néhány száz méter szélesek a jellemzők – sorolta a meteorológus.

Hozzátette: nehéz lenne azt mondani, hogy a közelmúltban kialakult tornádók esetleg a klímaváltozás következményei, hiszen korábban is voltak tornádók. Pár évtized rövid időszak ahhoz, hogy messzemenő megállapításokat tegyenek a szakemberek, ahhoz legalább 150 éves megfigyelési időszakra lenne szükség. Egy évszázaddal ezelőtt azonban még nem léteztek olyan modern időjárás-megfigyelő rendszerek, mint napság, jelezte Kiss-Szabó Zsanett.

Keringési zavarok

Megtudtuk tőle azt is, hogy az intenzív hőmérséklet-változással járó időszakok megviselik az emberek szervezetét. Kiváltképp az idősekét, a kisgyermekekét és a betegekét. Ilyenkor főleg keringéssel összefüggő problémák léphetnek föl. Az érzékenyek fejfájásra, migrénre panaszkodnak. A hőségben gyakori probléma, hogy nem mindenki fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot, ami kiszáradáshoz vezet. Fontos bőrünk hidratálása és fényvédelme is. A lakásunkat este, amikor lehűlt a levegő, jól szellőztessük ki, nappal pedig húzzuk le a redőnyöket, húzzuk be a függönyöket, hívta fel a figyelmet a szakember.

(A borítóképen: Hatalmas károkat okozott a péntek esti vihar Kadarkúton)