„Segítő kezet” nyújt az okosszemüveg

Ipari okosszemüveget fejleszt egy miskolci egyetemista, Gréczi László Ádám és csapata, segítségével a távolból irányítható a munka, a szakértő személyes jelenléte nélkül, szinte bármely szakterületen. Az okosszemüveg fejlesztése még tart, és első verzióban ipari, mérnöki területre szánják. De a későbbi felhasználása szinte végtelen, a műszaki területtől az orvosi felhasználáson át a programozásig. Az igényektől függően az okosszemüveg ugyanis az érzékelők, műszerek széles skálájával szerelhető fel.

„A szemüvegen alapállapotban van egy kamera, mikrofon és hangszóró, amelyek a kommunikációért felelnek. Ezeken keresztül lát és hall a távolban lévő munkatárs, és így tud utasításokat adni és segítséget nyújtani a helyszínen lévő társának. Ebben nincs semmi új, de mi szenzorokat szerelünk fel rá az adott munkaterületeknek megfelelően. Így egy egyszerű szerkezetből egy feladatspecifikus eszköz lesz. És mivel szemüvegként használható, ezért mindkét kéz szabad marad a munkához” – kezdte a bemutatást László néhány példával is illusztrálva, hogy milyen felhasználási területekre gondolnak a fejlesztéskor:

„Egy kórházi orvosnak például, aki a hallgatóinak mutat be egy műtétet vagy távol lévő, akár más kontinensen praktizáló kollégáival kíván konzultálni közben, hőmérőt és lámpát szerelnek be, illetve a szemüveg kommunikálhat a pulzusmérővel, más műszerekkel, amelyek adatait a szemüveg a szemre vetíti úgy, hogy azt a fej forgatása nélkül is jól látja a műtétet végző orvos és azok is, akik a távolból figyelik a munkáját. Egy karbantartó esetén a szemüveg egy általunk készített multiméterrel és nyomatékkulccsal kommunikálva jelzi ki a számértéket. Egy vegyészmérnök számára gázérzékelőt és UV-fény-vizsgálót szerelnek fel. És így tovább. Szükséglettől függően bővíthető a műszerezettség. A lényeg, hogy a két kezünk szabad legyen, és a fejünkön lévő eszköz segítségével nyerjünk extra két-három segítő »kezet«. Ez már csak a szenzorok számától függ”.

Több mint ötszázan

Kérdésünkre, hogy honnan az ötlet, és milyen programban vesznek részt vele, elmondta, hogy egy mérnök feladata a szabad alkotás mellett az, hogy megtalálja azt a megoldást, amivel jobbá teheti a világot, a gazdaságosság figyelembevételével. „A pandémia során a fizikai találkozásokat csökkentenünk kellett. Egy éve a határokat teljesen lezártuk, a szellemi dolgozókat home office-ba helyeztük. Szerettem volna, ha az ipar kapna egy olcsó megoldást a távmunkára. A szemüveg abban segít, hogy személyes kontaktus nélkül tudjunk információt átadni úgy, hogy a helyszínen dolgozó keze a mi kezünk. Mi irányíthatjuk a távolból.”

Az egyetemen a Hungarian Startup University Program keretében pályáztak egy ötfős csapatban, és az ötlet bekerült a száz megvalósításra javasolt ötlet közé. László a projekt vezetője, őt segíti négy társa a szegedi, a debreceni, a nyíregyházi és a miskolci egyetemekről.

Több mint ötszáz egyetemi hallgató vesz részt a programban, amely során a csapat minden tagja négy hónapon át havi 150 ezer forint ösztöndíjat kap, hogy csak az ötletük megvalósítására koncentrálhassanak.

A program során egy prototípust kell elkészíteniük, amely a késztermékhez már közel áll, majd ezt befektetők előtt is be kell mutatniuk. Ott dől el, hogy az iparági szereplők látnak-e benne fantáziát, és támogatják-e a további fejlesztés mintegy húszmillió forintos becsült költségét a sorozatgyártáshoz.

László kalkulációja szerint egy szemüvegük ára 60 ezer forint lenne, amelyhez egy 30 ezer forintos éves díjjal rendelkező felhőalapú szoftver is társul. Az európai piacon ez olcsó beruházásnak számít a közép- és nagyvállalatok számára egyaránt. Annyira olcsó, hogy ez lenne a legolcsóbb, ami a magyar nyelvet is támogatja. A szoftver, amelynek programozása még folyamatban van, képes lesz más okosszemüvegekkel is együttműködni. Egy ilyen szemüveg egy átlagos multinacionális cég számára több mint évi félmilliárd forintot spórolhat meg az utazáson, a karbantartások időtartamán és az oktatáson keresztül.

„A befektetett munka már most megérte, hiszen rengeteget fejlődtem már azzal is, hogy az ötletemért küzdöttem a válogatási szakaszban. Szeretném, ha elindíthatnám első startupcégemet és valamivel jobbá tehetném a világot. Akkor leszek a legboldogabb, amikor már látom az embereket dolgozni a mi eszközünkkel. Az álmom, hogy Magyarország legjobb fejlesztőmérnöke legyek” – válaszolta László a jövőjére vonatkozó kérdésre.

(A borítóképen: Gréczi László Ádám bízik benne, hogy fantáziát látnak majd fejlesztésükben)