Az online egyensúly családi feladat

„Nem a videójáték teszi tönkre a gyereket, hanem a rossz életvezetési mód. A pandémia alatt ráadásul megugrott a digitális problémák száma, mert sokkal nehezebben fenntartható az offline-online egyensúly.

Az egészséges az lenne, ha a szülők elfogadnák, hogy a technológia olyan gyorsan fejlődik, olyan meghatározó hatással van gyermekeinkre, hogy azzal heti szinten foglalkozni kell mintegy updatelni a szülői szoftvert” – magyarázta egy rádiós műsorban Tóth Dániel, azaz ahogy sokan ismerik, a Pszichológus Pasi.

A kijelentések kapcsán megkérdeztük Gojána Zsuzsa pszichológust, Hellinger-terapeutát, hogy ő hogyan vélekedik a helyzetről.

Az embereknek 24 órájuk van a napi teendők elvégzésére és a pihenésre, kikapcsolódásra, ezt az időt kell jól kihasználni. A vírus miatt a megszokott rendszerünk felbomlott és most minden rendszertelennek tűnik. A világ rendszertelenségében kell megtalálnunk a saját rendszerünket – fogalmazott Gojána Zsuzsa. A gyermekeket a szülő formálja, elsősorban a családi környezet van hatással rá születésétől kezdve, de már magzat korában is.

Már a neten bandáznak

Ma már igaz az, hogy aki nincs fent az interneten, az olyan, mintha nem is létezne. A tendencia nagyjából húsz évvel ezelőtt kezdődött, szinte egyszerre a mobiltelefonok világszintű elterjedésével. Akkor nagyon menőnek számított, ha valakinek volt mobilja. Ehhez képest most ott tartunk, hogy elképzelhetetlen az, ha valakinek nincs. Az újdonságot szereti mindenki kipróbálni és használni – tudatta a pszichológus.

A technológia fejlődésének köszönhetően a mai generáció már teljesen ki tudja használni az újat. A mostani fiatalok nem az utcára vagy játszótérre mennek „bandázni”, mint az a generáció, amelyik a nyolcvanas években volt kamasz. Az ő társadalmi, közösségi életük az interneten zajlik. Aki nincs ott, nincs benne a baráti társaságban. Ez már a digitális oktatás előtt is így volt. Most annyi történt, hogy még több időt töltenek a számítógép, okostelefon előtt, hiszen azon tanulnak.

Csaljuk el sétálni!

A középkorú felnőttek munkájukhoz mérten használják ezeket az eszközöket, de nem „lógnak rajta egész nap”. Míg a kis kamaszok és a középiskolások számára ez a világ most kiszélesedett azzal, hogy már nemcsak a magán­ügyeiket intézik az interneten, hanem a feladataikat is – mondta Gojána Zsuzsa. Hozzátette: így viszont úgy érezhetik, hogy túl sok idejüket elveszi az online oktatás és a pluszban kapott tanulnivaló. A felnőttek, tehát a tanárok és a szülők felelőssége megtalálni és beállítani az offline-online egyensúlyt a gyermek életében. Vagyis, hogy csak annyi időt töltsön a digitális térben, amennyi szükséges. Ha az online órákon kívül még túl sok önállóan elvégzendő és beküldendő feladatot kap, akkor kevés ideje marad a szórakozásra a neten, de minden másra is. Biztosítani kell számukra egyéb elfoglaltságot, amit szívesen csinál, vagy meghozni a kedvét hozzá. Ha ki tudjuk csalni a szabadba, akár csak egy sétára a parkba, és ha ezt igényli a gyermek, nem csak a szülő, akkor tegyük meg. Amiből túl sok van, az ugyanis fáraszt és unalmas. Ha túl sokat ül a gyerek a szobájában és használja a digitális eszközöket, egy idő után elege lesz belőle és ő maga fog arra vágyni, hogy valami mást csináljon – vélekedett a pszichológus.

Harmóniában könnyebb

A fiatalokat nem lehet eltiltani az internet használatától, de észszerű korlátokat lehet szabni. A határok attól is függnek azonban, hogy a gyermek életének milyen fejlődési szakaszában van. A kamasz gyereket már nagyon nehéz szabályozni, hiszen ahogyan változik az élettere, úgy változnak az igényei is – mondta Gojána Zsuzsa.

Nekik már mindig elérhetőnek kell lenni, ők akkor érzik komfortosan magukat, ha be vannak kapcsolva a digitális térbe folyamatosan. Azonban a kicsikkel sokat kell beszélgetni, foglalkozni velük, az érzéseikről, élményeikről. A szülőnek interaktívnak kell lenni a gyermek csecsemő korától. Az az ideális, ha az ember harmóniában, nyugodtan él, megfelelő élettervezéssel, jól érzi magát a bőrében, a problémák számára nem problémák, csak megoldandó feladatok. Sajnos ez a réteg meglehetősen kicsi – vélte a szakember. Azonban ha ilyen harmonikus családba születik egy gyerek, akkor ezt a mintát látja.

A szülő felelőssége, hogy kiegyensúlyozott legyen a kapcsolata a gyerekével. Ha beköszönt az intézmény, a bölcsőde, óvoda, iskola a kicsi életébe, kinyílik a világ. De még mindig a család adja a biztonságos hátteret a környezet befolyásolása mellett.

A cél továbbra is, hogy figyelembe véve a gyermek igényeit tervezzünk számára kedves programot és legyünk kitartóak ebben. Minél több minőségi családi együttlét, elfoglaltság legyen napi szinten – hívta föl a figyelmet a pszichológus. Így lehet az offline-online egyensúlyt jól fenntartani, ami elsősorban a szülő feladata. Ezt pedig bármikor el lehet kezdeni, a szokásainkon akármikor változtathatunk.

(A borítóképen: A számítógépen tanulnak, de ott is szórakoznak a ma gyermekei)