Vezetők likvidálásról posztolgat az MSZP-s Bartha

A miskolci Velünk a Város frakció MSZP-s képviselője a következő posztot tette közzé a Facebookon: „Az aztékok és az inkák járvány idején feláldozták isteneiknek a vezérüket. Most nem célozgatni akarok, csak egyszerűen szép szokás volt.” Kommentben megjegyezték, hogy nem korrekt Veres Pál polgármester urat így támadni, mire a képviselő ezt a választ adta: „Nem polgármester úrra gondoltam.” Kimondottan névvel nem szerepel, de sejthető, hogy kire gondolt az MSZP-s képviselő. Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjét kérdeztük.

Jogilag, hogyan lehet ezt a helyzetet értelmezni?

Felbujtás a tettesi alapcselekmény emberölés hiánya miatt nem jöhet szóba, azonban az előkészületi magatartások közül a felhívás releváns lehet. Felhívásnak tekinthető, ha valaki mást eredménytelenül bír rá bűncselekmény, jelen esetben emberölés, elkövetésére. A Büntető törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Alaptörvényben megfogalmazódik, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és mindenkinek joga van hozzá. Sőt, a személyi biztonsághoz is. Egy ilyen fenyegető bejegyzés nem sérti más ember alkotmányos jogait?

A véleménynyilvánítás szabadsága ugyan kitüntetett szerepet tölt be az alapjogok hierarchiájában, ám nem tekinthető korlátozhatatlan jogosultságnak. Az Alaptörvény kimondottan rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. Ezenfelül e szabadságjog gyakorlása értelemszerűen bűncselekményt, illetve egyéb, például személyiségi jogi jogsértést sem valósíthat meg, az ilyen magatartások nem élveznek alkotmányos védelmet.

Értelmezhető-e becsületsértésként az eset?

Felmerülhet a nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés gyanúja. Nagy nyilvánosságról egyebek mellett akkor beszélhetünk, ha megvan a reális lehetőség arra, hogy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bűncselekményről. Könnyen belátható, hogy a közösségi oldalakon megvalósuló közlések e kategóriába tartoznak. Fontos megjegyezni, hogy a becsület csorbítására alkalmas minden olyan kifejezés, amely a sértett emberi méltóságát sérti.

Mi a hazai bírói gyakorlat a hasonló esetekben?

A magyar bírói gyakorlat szerint nem valósít meg becsületsértést a véleményt, kritikát, bírálatot tartalmazó közlés akkor sem, ha azokkal az érintett nem ért egyet. Ugyanakkor a gyalázkodó jellegű és az emberi méltóság sérelmével járó nyilatkozatok még abban az esetben is bűncselekménynek minősülnek, ha azok formálisan kritikai megjegyzésként kerülnek nyilvánosságra. Ezenfelül becsületsértésnek minősül az olyan emberi méltóságot sértő kifejezés használata, amely túllépi azt a mértéket, amelynek elviselése a közéletben szereplők esetében a státusukból adódóan elvárható.

Erkölcsileg hol a határ?

A közéleti szereplőkkel, köztisztséget viselőkkel szemben fokozott elvárás a példamutatás az állampolgárok irányába. A politikai ellenfelek halálának burkolt kívánása, feláldozandó azték és inka vezérekhez történő hasonlítása bizonyosan kívül esik a civilizált politikai vita keretein.

Van lehetőség, hogy a politikus önként lemondjon vállalva a politikai felelősséget – Ifj. Lomnici Zoltán

Milyen következményei lehetnek az ilyen hozzászólásnak?

Például le kell-e mondani a képviselőnek? Az önkormányzati törvény értelmében a képviselő megbízatása megszűnik a méltatlansága megállapításával. A jogszabály szerint méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, akit megbízatásának ideje alatt – a mentesítésre tekintet nélkül – szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek. Vagyis egy esetleges büntetőeljárás kimenetelétől függően akár a mandátumát is elveszítheti a szóban forgó szocialista képviselő. Arra természetesen szintén van lehetőség, hogy az érintett politikus önként lemondjon, és ezáltal vállalja a politikai felelősséget Facebook-posztja közzétételéért.

Ha a későbbiekben bárki bántalmaz Miskolcon egy kormánypárti helyi vagy országos képviselőt, akkor felelősségre vonható a képviselő a bejegyzéséért?

Amennyiben az ország valamely vezetőjével szemben az emberölés bűntettét legalább kísérleti szakaszba juttatja az elkövető, és bizonyításra kerül, hogy a szocialista képviselő bejegyzése szándékkiváltó hatású volt (vagyis ennek hatására jutott a tettes arra az elhatározásra, hogy a bűncselekményt elkövesse, illetve elkövetését megkezdje), akkor az MSZP-s politikusnak felbujtásért kell felelnie. Amennyiben a tettes enyhébb bűncselekményt követ el (például testi sértést), akkor a felbujtó felelőssége is ehhez fog igazodni. Fontos kiemelni, hogy a Büntető törvénykönyv értelmében a részesekre (így a felbujtóra) is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

A posztot egyébként sokan megosztották, többen kommentelték, és több mint száz reakciót – like, viccesnek találom – is kiváltott. Súlyosbítja-e ez a posztoló jogsértését?

A posztolóra nézve nincs jogi relevanciája e körülménynek. A nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés – nézetem szerint – reakciók hiányában is megállapítható lenne.

Kormányfők, államfők elleni merényletekre volt példa a világtörténelemben. A közelmúltban, a napokban Rickey Johnson és Brendan Hunt kapcsán az amerikai média is tudósított esetekről: szintén a közösségi oldalakon közzétett posztokban jelentek meg bejegyzések politikusok megölése kapcsán. Ott, ha jól értjük, komoly büntetőjogi következményekkel jár egy ilyen bejegyzés. Van-e egységes joggyakorlat más országokban? Például milyen irányt jelöl ki ilyen esetekre az USA a hivatalban lévő úgymond liberális elnökével?

Rendkívül szerteágazó az egyes jogrendszerekben a szóban forgó esetek büntetőjogi megítélése. Például a svájci büntető törvénykönyv szerint, aki mást valamely szándékos bűntett vagy vétség elkövetésére rábír, a tettesre meghatározott büntetéssel büntetendő, míg az elkövetésre történő eredménytelen rábírás a bűntett kísérletének fog minősülni (szemben a magyar megoldással, amely az utóbbit a bűncselekmény előkészületeként kezeli). Az osztrák büntető törvénykönyv pedig nem is tesz különbséget a tettesek és részesek között. Az amerikai szabályozás külön érdekessége, hogy létezik egy szervezett bűnözés elleni, szövetségi szintű jogszabály (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act – RICO), amelyet kifejezetten abból a célból alkottak meg, hogy a maffia legfőbb vezetőit hatékonyabban lehessen felelősségre vonni, vagyis azokat a személyeket, akik másokkal végeztetik el a bűncselekményeket. E törvény igen súlyos szankciókat fogalmaz meg: akár 25 ezer dolláros pénzbírság, 20 évig terjedő szabadságvesztés, valamint a bűncselekmény révén jogellenesen megszerzett vagyon elkobzása.

Lamperth aktívan írogat

Bartha György bejegyzésére Lamperth Mónika, volt szocialista belügyminiszter is reagált egy „vicces” smile-val. Lampert nem először aktív, a pandémia első hulláma idején azt írta, nem tudja kizárni, hogy a kormány valójában szándékosan ki akarja irtani az idős embereket. A politikus napok óta szakért és hergel közösségi oldalán, ezt írta akkor a pestisracok.hu.

(A borítóképen: Bartha György)

https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-balodali-recept-botranyos-retorika-es-alhirgyartas-5216380/