Nyugodj békében, Barátom!

Mert az elmúlás tudata által pontosabban látszik a hasznos idő, szinte magától elkülönül az értékes és az értéktelen, s a hétköznapok küzdelmei, céljai is letisztulnak.

A Jóisten kifürkészhetetlen szándéka által úgy akarta, hogy Kriza Ákos barátom egy hosszú, tizenöt éves küzdelemben tapasztalja meg a tibetiek bölcsességét, s egyetlen nap sem adatott számára, amelyen ne gondolt volna az elmúlásra.

Szinte felfoghatatlan teher ez egy családfőnek, de Kriza Ákos emberi nagyságát mutatta, hogy ő Isten által kínált lehetőségként fogta fel küzdelmét, harcát.

Idejével jól gazdálkodott, céljait pontosan választotta meg, s mind intézményvezetői, mind városvezetői munkája során a pontosságot, az ígéreteinek megtartását és mindenekelőtt a közösség szolgálatát tartotta fontosnak.

Először orvosként, aztán orvos politikusként. Mert, ahogy a temetésén dr. Kovács László orvos és politikus kollégája fogalmazott: ő elsősorban mindig orvos volt, és jó orvos volt. És ebből a jó orvosból, majd a MÁV-rendelőintézet elismert igazgatójából lett csak később politikus. Politikusként pedig pont azért válhatott sikeressé, mert mindig orvosként gondolkodott.

Pontos diagnózis, helyes terápia.

Közéleti szerepvállalásában is ekként nyúlt bármilyen problémához, s ekként keresett és alkalmazott rá gyógy­írt. Nagyvárad jeles szülöttjei között biztos ott lesz a neve a krónikákban, ám minden miskolci büszke lehet arra, hogy Kriza Ákos aktív 30 évét Miskolc szolgálatának áldozta. Miskolcot szolgálta orvosi munkájával, és Miskolcot szolgálta nemzeti, konzervatív politikusként, s így méltán fognak rá emlékezni utódaink mint a XXI. század elejének nagy miskolci polgármesterére.

1997-ben csatlakozott a Fidesz közösségéhez, és 1998-ban a választásokon lelkes aktivistaként kopogtatócédulát gyűjtött, éjszaka plakátolt anélkül, hogy bármilyen tisztségre, címre áhítozott volna. Mert számára az ügy volt a fontos, a nemzet ügye és Miskolc polgárosulása.

2002–2006-között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagjaként, az Egészségügyi Bizottság elnökeként képviselte a Fidesz–KDNP pártszövetséget.

2006-ban a gyilkos kór megtámadta, de ez 2010-től csak még inkább küzdelemre és munkára sarkallta. 2010-ben a miskolciak polgármesterükké választották, s az első polgármesteri ciklusában – meghirdetett programja szerint – eltökélten rakott rendet a városban, s tűzött ki nagy, fontos és pontos terveket a kormány és a város együttműködésére.

Kriza Ákos mellett fantasztikus volt dolgozni!

Mindenre figyelt, mindenre emlékezett, mindig összeszedett és céltudatos volt. A különböző szakterületek vezetőit engedte döntéseket hozni, de mindig pontos helyzetképet kellett vázolni számára, és bármilyen vita esetén mert vezetőként, felelősséggel dönteni.

Nem azt mérlegelte, hogy a döntés mennyire népszerű, hanem azt, hogy mennyire hasznos. Ezt is egy orvosi mondással magyarázta mindig a kommunikációs csapatnak: „Műteni nem népszerűség, hanem kényszerűség, de ez a gyógyulás útja. Régen rossz, ha a politika a népszerűség hajszolásról szól.”

Mindig tudta, mit akar, és mindenkor a közösség érdeke állt a szeme előtt, amelyet szolgált.

2014-ben ezért újra bizalmat kapott a Fidesz–KDNP színeiben a miskolciaktól. Kemény küzdelmét ezután is folytatta, s e küzdelemben egyhegyűen koncentrált fogyó idejére, s mind családi élete, mind városvezetői tevékenysége kapcsán a leghasznosabban és legrendezettebben használta ki.

Pedig ekkor már nagybeteg volt, egyik műtétje jött a másik után, de a gyors lábadozásokat követően szinte nem is láttuk rajta a belső küzdelmét. Gyakran gondoltuk, aki ilyen kiválóan végzi munkáját, azzal nem is lehet olyan nagy baj…

És Ő mindeközben új befektetőket és gyárakat hozott Miskolcra, új strandot álmodott és épített Tapolcán, várost rehabilitált az Avason és stadiont épített Diósgyőrben, megújította a város szinte összes orvosi rendelőjét, és az ország legkorszerűbb tömegközlekedését építette ki.

S mindezt – 2019-es polgármesteri tisztjéről való lemondásáig – valahogy természetesnek vettük, természetesnek tartottuk, hogy Ő van, és velünk, értünk dolgozik.

Most, hogy elment közülünk, tudjuk, hogy nem volt az!

Kriza Ákossal nem természetes, hanem kivételes volt együtt dolgozni, s kivételes volt kortársa lenni.

Többször elmondta, hogy mind orvosi, mind politikai-közéleti munkája során a híres marosvásárhelyi polihisztor, Bolyai Farkas egyetlen mondatát tartja a maga krédójának, ami így szól:

„A közboldogság templomába bár egy téglát tenni!”

Drága Barátom! Messze eleget tettél e vállalásodnak, s az elmúlás árnyékából is egy tiszta, rendezett és teljes életművet hagytál ránk.

Nagyot küzdöttél.

Most már nyugodj békében, szabadon időzve, semmihez sem kötődve a nagy Egyenlőségben!

Zárug Péter Farkas politológus, Dr. Kriza Ákos polgármesteri főtanácsadója

(A borítóképen: A gyászolók egy-egy szál virággal búcsúztak az elhunyttól)

https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/kriza-akos-visszaadta-miskolc-jovojet-nelkule-ez-nem-lett-volna-lehetseges-5162347/