Diplomásokat is megizzasztott a feladat

Az osztály tanulói közül 12-en járnak matematika-szakkörre. 5-tel több fiú nem jár matematika-szakkörre, mint ahány lány jár. Ugyanannyi fiú jár matematika-szakkörre, mint ahány lány nem jár. A lányok közül 2-vel többen járnak matematika-szakkörre, mint ahányan nem járnak. Hány lány jár az osztályba? Hány fiú jár az osztályba? Hány lány jár matematika-szakkörre?

Ez csak egy a sok-sok logikai feladat közül, amelyeket a diákoknak a központi írásbeli felvételin kellett megoldaniuk az elmúlt években. A fenti példa épp egy 6. osztályosoknak készített tesztből való, és összesen 5 pontot lehetett rá kapni. Kíváncsiak voltunk, hogy a mai diplomás felnőttek okosabbak-e, mint egy hatodikos, így elküldtük a feladványt néhány felsőfokú végzettségű embernek. 10 percet adtunk a megoldásra, hiszen ennél több a diákoknak sem jut a felvételin.

Pánikban

Elsőként Vári Márta, 60 éves énektanárt leptük meg vele, aki egy kistelepülésen tanít. Mint mondta, bár az édesanyja matektanár volt, de neki nem sok érzéke van a számokhoz. Végül 3 pontot szerzett, mert a második kérdésre helytelen választ adott.

– Amikor először elolvastam a feladatot, pánikba estem, mert túl bonyolult a megfogalmazása, és a mondatok nem logikusan követik egymást. Arra gondoltam, hogy egyenlettel kellene megoldanom, de eszembe jutott, hogy a hatodikosok valószínűleg még nem tanultak az egyenletekről. Többszöri elolvasás után logikai úton jutottam el a megoldásig, de ezek szerint nem tökéletesen – számolt be a feladatmegoldás izgalmairól Márta.

Megkértük a 30 éves Kormos Nikolettát, aki végzettsége szerint biológus, hogy ő is birkózzon meg a feladattal. Töprengett-töprengett, aztán arra a következtetésre jutott, hogy ebben a feladatban két ismeretlen van, de nem lehet egyenlettel megoldani. Ráadásul szerinte a szöveg mondatai teljesen logikátlanul követik egymást. A feladatot odaadta a munkatársainak is, akik osztottak-szoroztak, de egyikük sem jutott el a tökéletes megoldásig.

Életszerű legyen!

Molnár Edina kétgyermekes édesanya volt a következő feladatmegoldónk, aki szintén pedagógus, de nem matematika szakos. Mint mondta, a gyermekeivel annak idején készült a felvételire, de ők 8 osztályos gimnáziumba jelentkeztek, és a 4. osztályosoknak való feladatok könnyebbek voltak. Végül 3 pontosra oldotta meg a példát, ő is a második választ tévesztette el.

– Véleményem szerint nem ilyen semmire sem jó példákkal kellene a gyerekeket terhelni, hanem az életből vett matematika-példákkal. Például a család gazdálkodásával, házépítéssel vagy iskolai osztályzatokkal kapcsolatos feladványokat kellene nekik adni. A szöveget pedig nem ilyen bonyolultan kellene megfogalmazni.

Bevált módszerek

Tomolya Beátát, az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola és Óvoda matematikatanárát kérdeztük, szükség van-e olyan logikai feladatokra, amelyek egyébként nem a tananyag részei. Mint fogalmazott, a felkészítő tanároknak és a gyerekeknek is könnyebb lenne, ha az órán tanult feladatok köszönnének vissza a központi írásbelin, bár lehet, hogy akkor nagyon egyformák lennének az eredmények, és a középiskoláknak nehéz lenne eldönteniük, hogy ki juthat be és ki nem.

– Hosszú évek óta készítjük fel diákjainkat a felvételire, és jól bevált módszereink vannak a gyakorlásra. Nem feladatsorokat oldunk meg, hanem külön gyakoroljuk az egyes feladattípusokat. Egyik alkalommal csak a térgeometriát, másik alkalommal a szögeket vagy az átváltásokat. A mostani felvételit pedig nehezíti, hogy az előző tanév digitális oktatása nem volt olyan hatékony, mint a jelenléti oktatás. Hiába, a jó eredményhez szükség van a személyes kontaktusra – fogalmazott a pedagógus.

(A borítóképen: Jól bevált módszerek vannak a gyakorlásra)