Igen vegyes a fogadtatás

Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (NAT) – jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere január 31-én Budapesten. A tárcavezető úgy fogalmazott: a módosított NAT „a jelennek és a jövőnek készült, és a múlt értékeire épít”, ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, valamint erősíti a nemzeti identitást.

Alap, keret, helyi

A NAT megjelenése óta több szakmai szervezet is megfogalmazta véleményét, kifogásait. A Pedagógusok Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét, Molnár Zoltánt kérdeztük.

Az érdekvédő elöljáróban kifejtette: érdemes tisztázni, mi is az a Nemzeti Alaptanterv, hiszen nem mindenki pedagógus. A NAT meghatározza, hogy egy országban milyen oktatási célokat szeretnénk elérni, milyen elvek, milyen gyakorlatok mentén, és hogy mit kívánunk megtanítani a jelen generációnak. Erre épülnek a kerettantervek, melyek tantárgyakra lebontva szabják meg azokat a kereteket, amelyek alapján meg kell tanítani bizonyos ismereteket, el kell sajátíttatni bizonyos készségeket. Erre pedig a helyi tantervek épülnek, melyek az iskolák helyi sajátosságait figyelembe véve készülnek, 10-20 százalékos eltérési sávot biztosítva.

Kevés az idő

Molnár Zoltán úgy fogalmazott, a Pedagógusok Szakszervezete aggályosnak tartja az új NAT bevezetését ez év szeptemberében. Ezt egyébként több gimnázium igazgatója is felvetette. Ugyanis csupán 7 hónap maradt arra, hogy elkészüljenek a rá épülő kerettantervek, helyi tantervek és természetesen a tankönyvek. A tankönyveket lassan nyomtatni kellene, ha azt akarnánk, hogy azokat a gyerekek a következő tanév elején kezükbe vehessék. Épp ezért kérték az úgynevezett elit gimnáziumok a NAT bevezetésének elhalasztását egy évre.

– A Pedagógusok Szakszervezete azt is sérelmezi, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma hiába kötött a szakszervezettel stratégiai megállapodást az elmúlt évben, azt a minisztérium nem tartotta be. A megállapodás ugyanis arról szólt, hogy a PSZ-t bevonják a jogszabályok előkészítési szakaszába, hogy a javaslataik még beépülhessenek a törvényekbe, különböző dokumentumokba. Az ugyanis nem véleményezési lehetőség, hogy a minisztérium felteszi a honlapjára az elkészült jogszabályt, és csak egy-két napot hagy annak véleményezésére – sorolta az érdekvédő.

Több író is bekerült

Molnár Zoltán emlékeztetett: többek között a Magyartanárok Egyesülete is kifogásolta a NAT-ot. Mint mondta, ennek az az oka, hogy több olyan író is bekerült a tantervbe, akiket a szakma nem tart elég színvonalas íróknak. Vannak persze olyan tanárok, akik ezeknek az íróknak a műveit boldogan tanítják majd. Az azonban valóban aggályos, hogy ezentúl magyar nyelv és irodalomból több tananyagot kell majd kevesebb óraszámban megtanítani. Probléma az is, hogy a NAT nem szól a szakmát tanuló diákok tananyagáról. A szakiskolák tanulóinak vajon mit kell majd tudniuk? – tette föl a kérdést a szakszervezeti vezető.

– Ideje volt a változtatásnak. Ez a változtatás azonban nem készült el időben, ezért a szeptemberi bevezetés zűrzavart fog okozni. Súlyos aggályaim vannak amiatt is, hogy a NAT megfelel-e a modern kor pedagógiai, módszertani követelményeinek, és annak a tananyagmennyiségnek, amit a diákoknak el kell sajátítaniuk. Pozitívumként említeném, hogy valamelyest csökkent a diákok terhelése a minimális óraszámcsökkentés következtében – jelezte Molnár Zoltán.

A változások

A NAT erényei a szakminisztérium tájékoztatása szerint: