Ki mehet majd iskolába?

Szülők jelezték lapunknak, hogy még mindig nem lehet semmit tudni hivatalosan az iskolaérettségi vizsgálatokról. Pletykák ugyan keringenek, de aggasztó a helyzet, mert január 15-én legkésőbb be kellene nyújtani a vizsgálati kérvényt, ha a gyermek még nem elég érett az iskolakezdésre. Korábban lapunk is írt arról, hogy júliusban elfogadott új köznevelési törvény szigorított a rugalmas iskolakezdésen. Ezentúl annak, aki augusztus 31-éig betölti a 6. életévét, szeptemberben kötelező lesz iskolába mennie. Csak az mentesül az iskolakezdés alól, akinek erre egy szakértői bizottság engedélyt ad.

A bizonytalanság miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kérdéssel fordult az Emberi Erőforrásuk Minisztériumához, ahonnan a napokban érkezett válasz. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt közölte, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokra irányuló kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni, majd a megfelelteket a pedagógiai szakszolgálatoknak továbbítják az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felmérésére. A végrehajtási rendeletre azonban még várni kell.

A fele nem érett

A taktabáji óvodában szinte minden gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, és a nagycsoportosok fele valószínűleg nem lesz iskolaérett 6 éves korában, jelezte lapunknak Juhász Györgyné óvodavezető. Mint mondta, biztosat még nem tudnak az óvodapedagógusok, de azt hallani, hogy a szülőnek majd a kormányhivatalnál kell kezdeményeznie, hogy a gyermeke maradhasson még egy évig az óvodában. Ezt azonban orvosi papírokkal és szakértői véleményekkel kell alátámasztania.

– Az iskolázottabb szülőknek ez valószínűleg nem okoz majd problémát, de a hátrányos helyzetű településeken élő szülők minden bizonnyal elvesznek a hivatalok útvesztőiben. Eddig az óvodapedagógusok javasolták a szülőnek a plusz egy óvodai évet, hiszen ők látták a gyermek fejlődését 3 éven keresztül, most egy idegen bizottság fog döntést hozni. A 6 éves korban kötelező iskolakezdéssel nem lenne baj, ha valóban bevezetnék a 0. évfolyamot, ami a még nem iskolaérett gyerekeknek nyújthatna iskolaelőkészítő évfolyamot. A problémánkat növeli, hogy nagyon sok a beszédhibás gyermekünk, de a logopédusok annyira leterheltek, hogy csak a nagycsoportosokat tudják fogadni, ha van egy-két üres hely, akkor vállalják a kisebbeket. Az egy év pedig nagyon kevés a beszédhibák javítására – sorolta a gondokat az óvodavezető.

Nem ismerik őket

A Pedagógusok Szakszervezete Óvodai Tagozatának megyei elnöke, Makár Barnabásné úgy fogalmazott, az iskolaérettségi vizsgálatok körül továbbra is teljes a bizonytalanság, és a törvénymódosítás felháborítja a pedagógusokat és a szülőket.

Elmondta: nyugdíjazása előtt egy átlagos óvodában dolgozott, ahol nem volt magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma, de így is a 6 évesek tíz–tizenöt százaléka még nem bizonyult iskolaérettnek.

– Ha pedig figyelembe vesszük, hogy voltak olyan gyerekek is, akik értelmileg ugyan megfeleltek volna, de szociálisan nem, akkor 25–30 százalékra tehetjük azoknak a gyerekeknek az arányát, akiknek szükségük volt még egy óvodai évre az iskolakezdés előtt – vázolta a helyzetet az óvodapedagógus, hozzátéve: ha egy állami szerv fog a kérdésben dönteni, annak az a veszélye, hogy a bizottság tagjai nem ismerik a gyereket, csak az értelmi képességeit tudják majd mérni, a szocializációját nem. Véleményem szerint az eddigi rugalmas iskolakezdés volt a jó megoldás, hiszen az óvodapedagógus a szülő egyetértésével döntött a kérdésben – hangsúlyozta az érdekvédő.