2019.03.20. 11:36

Az első interjú volt egyben az utolsó

Miskolc - Első szóra igent mondott Béres Szabolcs interjúkérésére Koós János.

Kicsivel több mint három évvel ezelőtt, 2015. január 23-án volt az egyik utolsó miskolci fellépése Koós Jánosnak. Az ismert táncdalénekes aznap feleségével, Dékány Saroltával lépett fel az Ifjúsági Házban, Béres Szabolcs rádiós szerkesztő-műsorvezető, a RádióM munkatársa ezt megelőzően beszélgetett vele, az interjú írott változata lapunk internetes portálján, a Borsod Online-on is megjelent.

Nagyon izgult, de…

– Akkor még nyilván nem sejtettem, hogy a művésszel készített első interjúm egyben az utolsó is, pláne, hogy úgy köszönt el tőlem és a hallgatóktól, hogy tíz év múlva találkozunk – mondta el lapunknak Béres Szabolcs, akit a szomorú apropó kapcsán arra kértünk, idézze fel három évvel ezelőtti emlékeit.

A rádiós szakember úgy fogalmazott, bár az interjút megelőzően nagyon izgult, jó szívvel emlékszik annak a januári napnak minden percére.

– Eredetileg a lányától, Koós Rékától kértem segítséget, hogy édesapját meginvitáljam a Szinva Rádióba, ahol akkor dolgoztam. Adott egy számot, mondván: a papája az ilyen dolgokat szereti maga intézni. Mikor hívtam, kicsit remegett a kezem, viszont miután mondtam, hogy miről lenne szó, azonnal igent mondott. Este az Ifiház előtt találkoztunk, onnan taxival mentünk át a belvárosi rádióstúdióba. A Győri kaputól a Vörösmarty utcáig végig a helyi élményeiről sztorizott, sorolta az utcákat, az intézményeket, elmondta melyik iskolákba járt, igazi élvezet volt vele Miskolcon átkocsikázni. A rádióban aztán jó fél órát beszélgettünk, itt is nagyon sok minden szóba került, természetesen a városban eltöltött évek is.

Megtisztelő volt

– Igazán megtisztelő volt vele interjút készíteni. Sőt, megköszönte, hogy interjút készítettem vele! Azért egy ilyen kaliberű ember lehetne akár nagyképűbb is egy vidéki rádióssal, újságíróval, nem? Legalábbis hallottunk már ilyenről – tette hozzá mosolyogva Szabolcs, aki elárulta azt is, március 2-án újból kitette a népszerű közösségi oldalra a Koós Jánossal készült közös képet, így emlékezett a neves táncdalénekesre.

ÉM-TÁ

Kevesen tudják, mennyire jól rajzolt

Koós János miskolci élményei mellett egy különleges történetet is elmesélt Szabinak.

„Amikor srác voltam, a könyveim oldalait mindig telerajzoltam. Kicsit mindig a karikatúra felé hajlottam. Ezért van az, hogy bárkit, akit látok, le tudom rajzolni. A Vidám Színpadon Bajor Imrével két útszéli kurvát játszottunk egy darabban, amelynek a díszleteit és jelmezeit a híres Vogel Eric tervezte. Az öreg nagy melleket, magas sarkú cipőt (velem szarban volt, mert negyvenhatos lábam van) és parókát is tervezett nekünk. Zseniális ember volt!

Egyszer hamarabb kész lett a jelmezem, és a büfében untam magamat. Ott ült Vogel Eric, éppen újságot olvasott. Mondtam a büfés csajnak, hogy adjon már egy filctollalt. Lerajzoltam Ericet. Odahívtam az asztalomhoz, egy ideig méricskélte a rajzot, és hazavitte. A festőállványához volt támasztva, senki nem nyúlhatott hozzá.

Két-három évvel később éppen külföldről jöttem haza, amikor összefutottam a feleségével. »Eric hogy van?« – érdeklődtem. »Meghalt.« – felelte a neje. Úgy éreztem, el kell mennem a sírjához egy szál virággal a Farkasréti temetőbe. Egy hófehér márványlap a sírja, csak a neve és az én karikatúrám ékesíti. El sem tudom mondani milyen érzés fogott el, amikor megláttam…”