Öt testvér elindult külföldre

Miskolc – Ma már a hátrányos helyzetű települések lakói közül is egyre többen dolgoznak valódi munkahelyen.

Pár évvel ezelőtt még hátrányos helyzetű embereknek nevezték őket, ma pedig már akár külföldre is elmennek dolgozni, hogy boldoguljanak. De az is talál munkát, aki nem akarja hosszú időre itthon hagyni a családját, hiszen a városok ipari parkjaiban szívesen fogadják a dolgozni akaró munkavállalókat. Erről megyénkbeli polgármesterek meséltek lapunknak.

– Felsődobszáról 10-12 ember helyezkedett el Miskolcon a Boschban – jelezte Luterán András polgármester. – Elégedettek, azt mondják, hogy a munka kiszámítható, és biztos jövedelmet jelent számukra. Mivel négy műszakba járnak, a fizetésüket a délutáni és az éjszakai pótlék jócskán megemeli. Nem keresnek tehát rosszul, és az utazást is kifizeti nekik a cég. Összefognak, hárman-négyen utaznak együtt egy-egy autóval dolgozni. Az építőipar is elvitte az embereket. A településről 20-25-en Budapesten és Székesfehérváron dolgoznak. Tíz napig vannak távol, aztán hazajönnek, a 2-3 napos pihenőre. Aki akar, az ma talál munkát – jelenti ki a polgármester, úgy folytatva –, egy gond van csak, hogy az évek óta működő közmunkaprogram lassan férfiak nélkül marad.

A polgármestertől megtudtuk, az idén is pályáztak közmunkaprogramra, ami március 1-jén indul. 45 főt szeretnének foglalkoztatni.

Franciaországban

Szuhakállón is hasonló a tapasztalat. Dávid István polgármestertől megtudtuk, náluk kiválóan sikerült az az elképzelés, hogy a közmunkaprogram segítségével vezessük vissza az embereket a munka világába. Ehhez természetesen munkahelyek is kellettek, de az is, hogy a közmunkát komolyan vegyék a települések. Hiszen ahol megkövetelték az emberektől a pontosságot és értékteremtő munkavégzést, ott a dolgozók könnyebben tudtak helytállni a munkaerőpiacon.

– 2012-ben még 97 emberrel indították a Start közmunkaprogramunkat, 2018-ban már csak 23-mal, most pedig már csak 20 főre pályáztunk. Ennek az az oka, hogy sokan találtak maguknak munkát, még olyan emberek is, akikről azt hittem, hogy soha nem lesz rendes munkahelyük. Az egyik roma családban például 5 felnőtt fiú van. Ők elmentek Franciaországba napelemet építeni. Segédmunkásként dolgoztak, mert szakmájuk nincs, de így is jól kerestek. Amikor ott befejeződött a munka, hazajöttek, és most Szlovákiában dolgoznak. Hajnali 4-kor kelnek, és valamikor este érnek haza, de kitartanak. Amióta dolgoznak, kijöttek a telepről, házat, kocsit vettek, boldogulnak – sorolja a polgármester.

Egy másik történetet is elmesél: az egyik fiatalember nem állta meg a helyét a közmunkában, aztán elment a Bosch­hoz, ahol immár fél éve, hogy rendesen dolgozik. – Vannak azonban olyan emberek, akik különböző okok miatt már nem tudnak valódi munkahelyen elhelyezkedni, ők valószínűleg a közmunkából mennek nyugdíjba. A fiataloknak gyakran mondogatom, ne ez legyen az életcéljuk, hiszen a közmunkabérből nem lehet családot eltartani. Vegyenek példát azokról, akik megpróbálták, és sikerült nekik.

A leghátrányosabb helyzetű települések lakói is felismerték, hogy jobb életminőséget biztosít számukra a munkaerőpiac.

A Boschban

Lovas Pál, Beret polgármestere úgy fogalmaz, az ott élők közül is többen azt vallják, ha boldogulni akarnak, valódi munkahelyet kell keresniük. 12-en járnak a Boschba, akik 200 ezer forint felett keresnek. Ezzel szemben a közmunkások bére havi 54 ezer forint, családi adókedvezménnyel is legfeljebb 81 ezer. Ráadásul a közmunkaprogramok nem biztosítanak folyamatos munkát. Van, aki csak 2-3 hónapig vehet részt benne. Bereten főleg asszonyok vállalják a közmunkát, mert ők a gyerekek miatt nem tudnak messzebb elhelyezkedni – sorolta a polgármester.

Hegyi Erika

[related-post post_id="4062019"]

[related-post post_id="4062019"]

[related-post post_id="4021107"]

[related-post post_id="3990376"]