Komoly potenciálunk a gyümölcstermesztés

Miskolc - Rekordidő alatt publikálta idén a gyümölcsültetvény-összeírás első eredményeit.

A Központi Statisztikai Hivatal rekordidő alatt publikálta idén a gyümölcsültetvény-összeírás első eredményeit.„A KSH 2018. február 14. és április 16. között, az Európai Parlament és Tanács rendeletének megfelelően: az alma-, bodza-, cseresznye-, dió-, kajszi-, körte-, meggy-, őszibarack-, illetve szilvaültetvény használókat írta ­össze, amely közel tizenötezer gyümölcstermesztő gazdaság, több mint harminchétezer ültetvényére terjedt ki,” – tájékoztatta a sajtó képviselőit Tóth Péter, a KSH Mezőgazdasági Statisztikai Osztályának tanácsadója.

A teljes körű összeírást követően, a publikált adatok információval szolgáltak a hazai gyümölcsös ágazat szakmai szereplői, döntéshozói, gazdálkodói számára az árutermelő területek fő jellemzőiről, gazdasági potenciáljáról.

73 ezer hektárnyi gyümölcsösről sikerült szerkezeti adatokat gyűjteni. Az eredmények azt mutatták, hogy a következő öt évben az alma, a meggy és a dió területén várható jelentős növekedés a fatelepítés tekintetében. A felmért gyümölcsfajok közül a bodzaültetvények a legfiatalabbak, területük majdnem kétharmadát 2010 után ültették, amivel szemben az alma- és a körteültetvények a legöregebbek 2000-ből.

Felsőfokú végzettségűek

„A gazdaságok irányítóiról kiderült, hogy a legalább hatvanöt éves gazdálkodók aránya két százalékkal meghaladja a negyven év alatti 21 százalékos arányt. A szakma szempontjából Komárom-Esztergom megye bizonyult a legfiatalosabbnak és a legképzettebbnek, Csongrád megye pedig idősödőnek. Országos szinten a gazdálkodók magas aránya, összesen 47 százaléka rendelkezett közép- és felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel. Ebben a tekintetben Hajdú-Bihar megye vezet, mert minden harmadik irányító felsőfokon fejezte be tanulmányait,” – adta hírül Malakucziné Póka Mária, a KSH Mezőgazdasági Adatgyűjtemények Főosztályának vezetője.

- DA -