Az államalapítás jelentősége

Augusztus huszadika az egyik legrégebbi magyar ünnep: eredetileg I. István szentté avatásának ünnepe volt. Titkos Sándorné írása.

Pedagógusként sokat gondolkodtam azon, miért nem tudja az emberek egy része, hogy mit ünneplünk augusztus huszadikán. A diákok oldaláról mentségként elmondhatjuk, mivel az ünnep nem a tanítási időre esik, nem rögzült a tudatukban úgy, mint például március 15. Pedig az államalapítás története kiemelt tananyag minden iskolatípusban! Jelentősége mind a mai napig meghatározza életünket, sorsunkat. Felnőhet-e úgy magyar fiatal, hogy ne ismerje alaposan nemzetünk kialakulásának történetét, annak fontosságát?

Augusztus huszadika az egyik legrégibb magyar ünnep: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Eredetileg államalapító királyunk, I. István szentté avatásának ünnepe volt. Az 1038-ban elhunyt István földi maradványait 1083-ban vették ki a sírból, és azt László király még abban az évben, augusztus 20-án pápai engedéllyel oltárra is emeltette, ami akkor a szentté avatás rítusának felelt meg. Szent István tisztelete gyorsan átlépte az ország határait, és hamarosan az egész Kárpát-medencében elterjedt. Azóta évről évre felidézzük Szent István nagy tettét, a Magyar Királyság megalapítását, amellyel a magyaroknak helyet biztosított Európában. Külső ellenségek gyűrűjében, belső ellenállás mellett egyszerre kellett államot és egyházat szervezni, törvényt alkotni és a belső rendet megteremteni. Szent István igazi nagysága abban rejlik, hogy független országot tudott kialakítani abban a korban, amikor erre csak kevés uralkodó volt képes.

A honismereti mozgalom tagjaiként az államalapítás jelentőségével, Szent István királyunk személyiségével, tevékenységével, emlékezetével részletesen foglalkoztunk az Országos Honismereti Akadémiák keretében Székesfehérvárott. Székesfehérvár ugyanis kiemelt szerephez jutott a két világháború között a Szent István-kultuszban. Az 1938-as ünnepi esztendő az országos rendezvények sorában jelentős helyszín volt. A Városháza udvarán tartott országgyűlés iktatta törvénycikkbe Szent István emlékét: „Az országgyűlés, hogy a nemzet hálájának és hódolatának ünnepélyes kifejezést adjon, két házát külön törvényrendelkezéssel Székesfehérvár szabad királyi városába a mai napra összehívta és ott, a nagy király alkotásait továbbépítő dicsőséges Árpád-ház királyi törvénynapjainak és országgyűléseinek történelmi színhelyén… a következőképpen rendelkezett:

1. §. Az országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magyar nemzet örök hálájának és mélységes hódolatának bizonyságául törvénybe iktatja.

2. §. Az országgyűlés augusztus 20. napját Szent István emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja”.

Az 1938-as székesfehérvári országgyűlés határozata értelmében augusztus 20. Magyarország nemzeti és állami ünnepe: I. István király szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe.

A rendszerváltás után a Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította. Új Alaptörvényünk méltán hivatkozik nagy királyunkra: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”. Ezen a napon az ünneplések közepette jusson eszünkbe a több mint 1000 évvel ezelőtti államalapítás történelmi jelentősége, amelynek következtében hazánk Európa közepén megőrizhette nemzeti szuverenitását.

- Titkos Sándorné, a B.-A.-Z. Megyei Honismereti Szövetség elnöke -