2015.07.01. 08:27
Felmérés készült, ami alapján sötét folt vagyunk a térképen
Borsod-Abaúj-Zemplén - „Sok olyan gyerek és felnőtt él a településen, akiknek nincs meg a nyolc általánosuk.”
Borsod-Abaúj-Zemplén - „Sok olyan gyerek és felnőtt él a településen, akiknek nincs meg a nyolc általánosuk.”„Legfontosabb a munkahelyteremtés lenne, mert a közfoglalkoztatáson belül csak egy-két hónapig tudunk munkát biztosítani az embereknek” – ezt Kéri Zoltánné, Csenyéte polgármestere mondta lapunknak. A település többször szerepelt már a hírekben mint az egyik leghátrányosabb helyzetű település, mint éhező abaúji falu. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a napokban megjelentetett térképen sem előkelő helyen szerepel, persze sok más borsodi településsel együtt. A szaktárca ugyanis vizsgálatot készített, azzal a céllal, hogy ennek segítségével meg lehessen szervezni a differenciált közszolgáltatást. A minisztérium – a statisztikai adatok alapján – ugyanis úgy látja, csak célzott fejlesztésekkel, a közszolgáltatások megerősítésével lehet segíteni az ország leszakadó területein.
A négy térkép négy különböző szempontot vizsgál: a hazai települések milyen messze helyezkednek el a legközelebbi legalább 20 ezres várostól, mekkora egy adott területen a természetes szaporodás és fogyás, mennyien részesülnek rendszeres szociális segélyben, illetve mekkora az egy főre eső öregségi nyugdíj összege.
Nyolc általános
A csenyétei polgármestertől azt is megtudjuk, a munkahelyteremtés mellett égető probléma az oktatás területén is adódik. „Sok olyan gyerek és felnőtt él a településen, akiknek nincs meg a nyolc általánosuk. Éppen ezért helyben kellene megszervezni számukra az oktatást, hogy be tudják fejezni az általános iskolát” – vélekedett. Elmondta azt is, hogy Csenyétén csak alsó tagozat van, felsőbe már a 10 kilométerrel arrébb lévő Baktakékre kell járni. De ha valaki 16 éves koráig ezt nem tudja elvégezni, akkor ezután már csak Miskolcon – ez 60 kilométerre van a falutól – folytathatja a tanulmányait.
„Ezért helyben nagy segítség lenne egy felzárkóztató képzés” – fogalmazott.
„A környéken egyik településnek sem rózsás a helyzete” – ezt már Blaskó István, Pere polgármestere mondta, mikor a térkép kapcsán kérdeztük.
„Igazi segítség a munkahelyteremtés lenne, olyan munka, ami valós megélhetést jelent a családoknak. De ezen a részen nem nagyon van esély erre, talán majd ha megépül az autópálya…” – hangsúlyozta.
„Oldjuk meg, ahogy tudjuk”
A polgármester az utakra is panaszkodott, ami – mint fogalmazott – lepusztult, alig lehet azokon autóval közlekedni. „Iskolánk nincs, legközelebb Encsre, vagy Ináncsra járhatnak a gyerekek. Óvodánkban körülbelül húszan vannak, de az épületen lassan leszakad a tető. Nem beszélve az idősekről, az ő ügyüket is fel lehetne karolni, az idősotthonokba csak kihalásos alapon kerülhetnek be. Háziorvos csak egyszer egy héten jár ide, de a vérvétel eredményére is négy napot kell várnunk. A közlekedésről már nem is beszélve, reggel, délben, este jár egy-egy busz, a többit oldjuk meg, ahogy tudjuk…” – sorolta.
Az eljutás is nehéz
A szaktárca által végzett felmérés egyik fontos megállapítása: 2013-ban az ország legszerencsésebb járásában ezer emberből csak átlagosan 1,2 százaléknyi szorult munkanélküli segélyre, míg a legszegényebb helyeken 86,6. A hátrányos helyzetű gyerekek arányában az általános iskolások közt is jelentős a különbség: van járás, ahol csak 1,9 százaléknyi hátrányos helyzetű iskolás van, a legszerencsétlenebb helyeken viszont 86,8 százaléknyi. A tanulmány a fizikai elszigetelődésre is kitér, hiszen vannak olyan részek, ahonnan nagyon nehéz eljutni még csak egy húszezres városba is, hogy ott hozzájussanak bizonyos alapvető – egészségügyi, oktatási vagy a szociális – szolgáltatásokhoz.
Kapcsolódó cikkek:
Csenyéte - Rossz hírű település Csenyéte, pedig akár Abaúj ékszerdoboza is lehetne. A csereháti dombok között fekszik, a Vasonca patak völgyében. Legnagyobb problémája, hogy szegény emberek lakják, mind, egytől egyig, akik a túlélésért küzdenek nap mint nap. Nyár végén csipkebogyót szednek, máskor kukázni járnak Miskolcra és Kassára. Van-e megoldás az ő bajaikra? tovább »
Mi legyen ott, ahol semmilyen munka sincs, így nem is nyerhet bizonyítást, akarnának-e dolgozni az emberek. Bujdos Attila írása. tovább »
Mi lesz ezekkel a falvakkal, ezekkel az emberekkel? Hagyjuk, hogy elvegetáljanak valameddig, aztán lesz valami? Kiss László jegyzete. tovább »
