Töréssel, égéssel, zúzódással, agyrázkódással induló vakáció

Miskolc - A balesetek miatt telt ház van a GYEK gyermeksebészeti osztályán. Van, aki többedik műtétén van túl.

Tudott róla? Az egyéves kor fölötti gyermekek halálának legfőbb okozója nem valamilyen daganat, s nem is más, hanem a baleset. No persze nem mindegyik baleset végződik halállal, sőt, a gyermekkori sérülések 80 százaléka járóbeteg-rendelés keretében elláthatók. Minden kórházba kerülő gyermek 60 százaléka „balesetes”, minden ötödik végtagsérült, 15–20 százalék pedig koponyasérült, tudtuk meg a figyelemfelhívó adatokat dr. Farkas Tamástól, a B.-A.-Z. Megyei Kórház Gyermeksebészeti Osztályának főorvosától. Hosszú évek tapasztalata szerint két csúcsidőszakot jegyeznek, az egyik a vakáció, a másik az iskolakezdet.

Rossz kezdet

– A leginkább veszélyeztetett korosztály a 4–6 éveseké, akikben még nem igazán alakult ki a veszélyérzet, nem tökéletes a térlátásuk sem. Őket követik a 12 év körüliek, akik kiskamaszként próbálgatják, feszegetik a korlátaikat. Országos adatok szerint kétszer annyi gyermekbaleset történik a városokban, mint vidéken. Talán a falvakban jobban szem előtt vannak a gyerekek, s hamarabb megtapasztalják a veszélyforrásokat is. A legtöbb baleset kétharmad részben saját otthonában éri a gyermekeket, de bőven akad kerékpárbalesetet elszenvedett is – sorolta a főorvos. Elmondta, utóbbiak között sok olyan kisgyermek van, akinek a lábát a küllő kapta el, aminek gyakran törés a vége. Most is fekszik a kórházban egy kisfiú, akit a barátja vitt a vázon: nemcsak mély sebeket szerzett, de a sarok tájéka elhalt. A bicikli-, a gördeszkabalesetek, magasról történő ugrások, esések következménye gyakorta fejsérülés, agyrázkódás. Egy bent fekvő kerékpáros kislány akkorát esett, hogy a baleset körülményeire egyáltalán nem emlékszik.Nem látszik

– Ilyen esetben nem lehet azonnal következtetni a súlyosság fokára, hiszen a röntgen csak a csontok állapotát mutatja ki, lehet, hogy a baleset következtében eszméletlenné vált gyereknek hamarosan javul az állapota, míg a másnap kis szédüléssel jelentkezőről kiderülhet, hogy belső vérzést szenvedett, ami miatt meg is kell műteni. Most is fekszik nálunk egy ilyen kislány. Épp ezért fontos, hogy a balesetes gyermek kórházba kerüljön, ahol három napon keresztül megfigyeljük – hangsúlyozta dr. Farkas Tamás.

Az idő is tényező!

A főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a sérülést lehetőleg helyben el kell látni, amihez otthon sem árt készenlétben tartani elsősegély-dobozt (sokan kötözés nélküli vérző sebbel, fájdalomcsillapítás nélkül jelentkeznek az ambulancián). Ugyanilyen fontos, hogy hat órán belül orvosi ellátásban részesüljön a sérült, az időfaktor nagyban befolyásolja a beavatkozás sikerét, ha másnap jelentkeznek ellátásra, a seb már nem varrható be.

– Ilyentájt megszaporodnak a kutyás balesetek is – hívta fel a figyelmet a szakember. – És tévedés, hogy ezeket zömmel az utcán kóborló, utcára kiszabadult idegen ebek okozzák. Sokan nem gondolnak arra, hogy a nagy meleg a kutyákat is megviseli, ingerlékenyebbek, kiszámíthatatlanabbak. Több olyan sérültünk van, aki a nagyszülőkhöz érkezett vidékre, s a családtagként kezelt kutya harapott, mart meg. A gyereket elfelejtették „bemutatni” a kutyának, az unokát nem tanították meg olyan elemi dolgokra, hogy például evés közben nem szabad az ebet megzavarni, tilos hozzá hátulról, hirtelen közelíteni. Ráadásul a kutyák általában igen súlyos sérüléseket okoznak, leggyakrabban az arcot támadják meg.

-Szalóczi Katalin-