Herman Ottóra emlékeztek a Bükkben

Miskolc - Fáklyás felvonulással zárta szombaton a Herman Ottó Emlékév programsorozatát az Ökológiai Intézet. Korábban túrákkal, emléknappal, előadásokkal emlékeztek az utolsó magyar polihisztor halálának 100. évfordulójára.Szombaton közel százan vettek részt a felsőhámori temetőben tartott fáklyás felvonuláson: sok diák és turista is csatlakozott a menethez. Herman Ottó sírjánál dr. Hevesi Attila földrajztudós mondott beszédet, kiemelve, hogy a természettudós legalább öt tudományágban tevékenykedett, de ezek gyökere mind a bükki élményekből merítkeztek. Elhangzott az is, hogy Herman Ottó közérthetően, színesen fogalmazta meg írásait, legyen az parlamenti beszéd, magánlevél, vagy tudományos munka. A tudósnak semmilyen végzettsége nem volt, autodidakta módon vált polihisztorrá, az élmények motiválták, a tudásvágy hajtotta. A megemlékezésen arról is szó volt, hogy rajzai olyan részletesek voltak, hogy ma is jobban lehet ezekből tanulni, mint a színes fényképekből.

ÉM

Hermann Ottó

Herman Ottó magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Herman”.

Miskolcon kezdte iskoláit, és fiatal kora ellenére majdnem beállt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonái közé. A szabadságharc leverése után a bécsi politechnikumban mérnöknek tanult, de ezt családi okok miatt nem tudta befejezni. Bécstől is meg kellett válnia, hiszen nem jelent meg a kötelező sorozáson, ezért büntetésből 12 évre besorozták katonának, ahonnan csak nagy szerencsével tudott hamarabb leszerelni.

Nem volt diplomája, de önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa és a kiegyezés utáni magyar politikai élet fontos közszereplője. Újságíróként és országgyűlési képviselőként a polgári haladás útján járt és Kossuth Lajos eszmei világát követte.