Miskolci kémiatanár az ország legjobbjai között

Miskolc - Juhász Attila tudatosan keresi a tehetséges diákokat, azokat, akik vevők a tudásra.

A Herman Ottó Gimnázium matematika-kémia szakos tanára a Richter Gedeon által alapított Magyar Kémia Oktatásáért Díjat vehette át a napokban. Az elismerést olyan középiskolai és általános iskolai kémiatanároknak ítélik oda, akik évtizedeken át tartó áldozatos munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a magas színvonalú szakképzéshez, a tehetséges diákok felkarolásához, valamint kiemelt figyelmet fordítanak a kémia mint tudományág elismeréséért és sikereiért.

Kémiatanári berkekben mennyire számít rangosnak ez a díj?

Juhász Attila: A kémiatanároknak ez az egyik legrangosabb elismerése. Ennél talán egy rangosabb van, a Rátz Tanár Úr Életműdíj. A Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémia Oktatásért Díjat 1999-től ítéli oda, és minden évben 4-5 kémiatanár kapja meg.

Mit kell ahhoz tenni, hogy valaki elnyerje ezt a díjat?

Juhász Attila: Elsősorban a gyerekek versenyre történő felkészítését értékelik. Ezek közül legfontosabb az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, de emellett az Irinyi János Kémiaverseny és a Curie Kémiaverseny is ott van a legrangosabbak között. Számít tehát, hogy egy tanár tanítványai milyen helyezéseket érnek el ezeken a megmérettetéseken, de emellett más, a kémia területén végzett tevékenységek is számítanak. Például az emelt szintű érettségire való felkészítés, vizsgáztatás.

Statisztikát biztos nem készített, de körülbelül hány tanítványa jutott már el országos versenyekre?

Juhász Attila: Valóban nem tudom pontosan, de a 24 év alatt már nagyon sok. Amit biztosan tudok, hogy OKTV-döntőbe 9 tanítványom jutott el eddig és a legjobb eredmény az első helyezés volt. Az Irinyi- és Curie-döntőben legalább 20-30 diákom volt ott, de lehet, hogy ennél több.

Hogy lehet motiválni a gyerekeket a versenyzésre? Hiszen ez sok időt és komoly felkészülést igényel.

Juhász Attila: Bizony, ez néha nagyon nehéz, bár sok múlik azon, hogyan találja meg az ember a közös nevezőt a gyerekekkel. De nagyon fontos a diákok motiváltsága is. Azzal a diákkal például, aki tudatosan készül olyan pályára, amihez a kémia is kell, azzal könnyű dolgozni. A legjobb versenyzők egyébként a 8 évfolyamos osztályokból kerülnek ki, mert velük már 7. osztályban elkezdhetem a munkát. Tavaly érettségizett a 8 évfolyamos osztályom, és 32 tanulóból 10-en tettek emelt szintű érettségit kémiából 89 százalékos átlaggal. De más tantárgyakból is ilyen eredményesek voltak.

Hogyan lehet megszerettetni a diákokkal a kémiát? Sokan azt mondják, túl nehéz, sokat kell számolni.

Juhász Attila: Az igaz, hogy kémiából csak az rúghat labdába, akinek biztos matematikai alapjai vannak. Aki azonban ráérez a logikájára és szépségére, azzal már nagyon könnyen lehet dolgozni.

Említette, hogy rendkívül fontos, hogy megtalálja a diákokkal a közös hangot. Ez hogyan sikerül? Van valamilyen tudatos módszere, vagy ehhez elég a személyisége?

Juhász Attila: Nagyon szeretek okos gyerekekkel foglalkozni. Szeretem őket versenyekre felkészíteni, és időnként szándékosan keresem azokat a diákokat, akikkel komolyan lehet dolgozni. Volt olyan tanítványom például, akit rendes óratervi keretek között nem tanítottam, de sikerült vele megbeszélni, hogy versenyekre együtt készüljünk. Néha a szerencsén is múlik, hogy megtalálja az ember azokat a gyerekeket, akik tudnak és hajlandóak is kémiával komolyan foglalkozni.

Ön egy jó hírű iskolában, jó képességű gyerekekkel foglalkozik. Mit gondol, ha hátrányos helyzetű diákokat tanítana, velük is ilyen jól megtalálná a hangot?

Juhász Attila: Mondhatnám, hogy igen, de azért nem biztos, hogy ez így van. Tanítottam levelező tagozaton is, ott is voltak olyan tanítványaim, akik a kémiát választották érettségi tantárgyként. De úgy gondolom, amihez én értek, amit szeretek csinálni, az a tehetséggondozás.

Hegyi Erika