2012.11.21. 11:14
Nézőpont: Majd Luca napjára
<em>Egy nagy-nagy építési terület kellős közepében élünk mi, miskolciak. Hemzsegnek a hivatalos nyilatkozatok a nagyratörő tervekről, átépítésekről, felújításokról. Például, kijavítják a főutca burkolatát, renoválják a főteret, élményfürdő lesz a strandból. Valamelyikből. Ez lesz, az lesz, minden lesz. Csak győzzük kivárni</em>. <strong>Szántó Rita jegyzete.</strong>
Egy nagy-nagy építési terület kellős közepében élünk mi, miskolciak. Hemzsegnek a hivatalos nyilatkozatok a nagyratörő tervekről, átépítésekről, felújításokról. Például, kijavítják a főutca burkolatát, renoválják a főteret, élményfürdő lesz a strandból. Valamelyikből. Ez lesz, az lesz, minden lesz. Csak győzzük kivárni. Szántó Rita jegyzete.Türelmetlenek vagyunk, vagy már unjuk az állandósult állapotokat. Unjuk a terelésekkel, akadályokkal járó útfelbontásokat, a bedeszkázott, elhanyagolt belvárosi épületek látványát, a félgőzzel üzemelő rozzant intézményeket. Valószínű és természetes, hogy egy idő után mindannyiunkban megrendül a bizalom, ha a megadott határidők csúsznak, vagy az ígéretek teljesítése egyszerűen feledésbe merül. Persze mentség is van minderre. Nincs pénz, üres a kassza, csökkent az állami támogatás és a munkanélküliek elmaradt adójából nehéz gazdálkodni.
Ilyenkor kellene még a prioritásokat is rangsorolni. Mi a fontos és mi az, ami halasztható, várhat még egy keveset. Majd fontossági sorrendben a félkész beruházásokat is be lehetne fejezni. Miskolcon például – közkívánatra – épülhetne Tapolca, vagy éppen a Diósgyőri vár, de itt van a selyemréti strand is, vagy éppen a főtér. Na meg a burkolatcsere és Luca többi széke...
