Három szignó még várat magára

Budapest, Felsőzsolca, Ónod - Ónodon és Felsőzsolcán immár két éve húzódik a gátépítés miatti kártérítés kifizetése.A Felsőzsolcán és Ónodon két éve húzódó helyzetet jól érzékelteti az az elektronikus levél, amelyet Horváthné Kádár Judit ónodi önkormányzati képviselő küldött. Ebből idézünk: „2010-ben a Sajó-folyó áradása miatt Ónod község szinte egész évben ki volt téve az árvíznek. A legnagyobb károkat mégis a júniusi áradás okozta...”

Építés vészhelyzetben

„Az árvizet követően 2011 elején kormányunk veszélyhelyzetet hirdetett ki. Ennek következtében Ónodon – másik hat településsel együtt – megindult a gátépítés. Ez úgy zajlott le a valóságban, hogy 2011 márciusában összehívták azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek a telkét érinteni fogja a gátépítés. Kaptunk egy tájékoztatót arról, hogy majd elvesznek valamennyi területet a földjeinkből és majd kötnek velünk szerződést és az okozott károkat és a földet a állam megtéríti. Ehhez képest április elején mindenféle hivatalos értesítés, szerződéskötés nélkül megjelentek a munkagépek, és bontották a kerítéseket, irtották a gyümölcsfákat, a bozótost. Ezzel megkezdődött az építkezés. A gátat tavaly októberben átadták, viszont a tulajdonosokkal még senki nem kötött szerződést, kártalanítva sem lettek...”

Mint megtudtuk, a budapesti székhelyű Szabó Iván Ügyvédi Irodát bízták meg a kártalanítási ügyek lebonyolításával, de az ügyvédi iroda az ónodi érintettek többszöri megkeresésére sem tud biztatót mondani arról, hogy mikor várható a kártalanítás. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő augusztusban adta ki a meghatalmazást az ügyvédi irodának az eljárás megindításához (magunk is tapasztaltuk, hogy a gátak környékén végeztek újabb méréseket, vizsgálatokat – a szerk.), de ez ügymenet csak akkor lesz hatályos ha még két miniszter aláírja a vagyonkezelővel a háromoldalú megállapodást. Mint informálódtunk a kisajátítási ügyeket országosan egy csomagban kezelik és van köztük olyanok, amelyek egyrészt Natura 2000-as területet érintenek (ebben illetékes a vidékfejlesztési miniszter), másrészt olyanok, amelyek a kulturális örökség kategóriába tartoznak (ezért van szükség az emberi erőforrások miniszterének jóváhagyására). Az ügy – a hírek szerint – ott tart, hogy még mindenképpen szükség a két miniszteriális aláírás és a harmadik, a vagyonkezelő vezetőjéé...

Fogyóban a türelem

A türelem mind Felsőzsolcán, mind Ónodon fogyóban van. Ezt is láthatjuk a már idézett levélből: „Az érintettek türelme mind Felsőzsolcán, mind Ónodon fogyóban van. Eltelt másfél év azóta, hogy kertjeinkben megjelentek a munkagépek és földjeinket kisajátították. Úgy érezzük semmibe vesznek minket. Örüljünk, hogy van gátunk és legyünk csendben, Sokan már beletörődtek abba hogy így jártak. De nem lehet belenyugodni. Mi ezekért a földekért egyszer rendesen kifizettük az árat, a kerítéseink, a fáink mind-mind pénzbe kerültek. Ki fogja nekünk ezt visszatéríteni?”

ÉM-SZB

Amiért szükség volt erre

2011. Január 12-e. Ez volt az az időpont, amikor a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés veszélyhelyzetet hirdetett - jogilag Borsod-Abaúj-Zemplén Megyére - gyakorlatilag a Sajó térsége azon településeire, amelyet leginkább sújtott a 2010-es nagyárvíz. A cél az volt, hogy a központi költségvetésből erre a célra elkülönített 7 milliárd forintból minél gyorsabban megépülhessenek azok a védelmi rendszerek, amelyek biztonsággal megakadályozzák, hogy ilyen katasztrófa mégegyszer ne fenyegethesse a környéken élőket.

Gát van, pénz még nincs